Fülöp-szigetek szíve együtt dobog a pápa szívével

A Délkelet-Ázsia keleti pereme mellett elterülő szigetállam 7107 szigetet foglal magába, de mindössze nyolc nagyobb sziget népessége adja az ország lakosságának 96 %-át. A szigetek területe 300 ezer négyzet-kilométer, lakóinak száma már elérte a százmilliót. Neve a szigetországot Európa számára felfedező portugál hajóstól, Ferdinand Magellan-tól ered, aki az őt küldő spanyol uralkodóról, II. Fülöp királyról nevezte el a szigetcsoportot.

A Fülöp-szigetek az egész ázsiai térség egyetlen katolikus többségű országa, éppen ezért a keresztény hit szempontjából kiemelt evangelizáló és missziós szerepet töltött be. Ennek köszönhető, hogy VI. Pál pápa már 45 évvel ezelőtt 1970-ben apostoli látogatást tett a szigetállamon. II. János Pál pápa kétszer is felkereste, először 1981-ben, majd 1995-ben. Most tehát negyedik alkalommal érkezik a Péter utód a Fülöp-szigetekre, hogy megerősítse őket a hitben.

Ferenc pápa mostani látogatásának közvetlen kiváltó oka a szigetállamot sújtó 2013-as tájfun, mely mérhetetlen károkat okozott az országnak. A Haiyan nevű tájfun november 8-án érte el a szigetország partjait és jóllehet százezreket már előre kitelepítettek, de a 300 kilométeres széllel szemben nem volt hatékony védelemre lehetőség. Tacloban városát teljesen letarolta a vihar, házakat döntött össze, fákat szaggatott ki. Több mint 200.000 ház, köztük soklakásos épületek dőltek romba, a pusztítás 12 millió ember életét érintette közvetlenül.
 
Ferenc pápa e rettenetes pusztítás sebeinek a gyógyítására érkezik hozzájuk, hogy vigaszt, bátorítást és erősítést adjon. Kiemelt programja az útnak éppen a tájfun sújtotta Tacloban városa.

A helybéliek rajongó szeretettel várják a pápát. Az áldását kérik és mindenki abban bízik, hogy megérintheti, megsimogathatja őt. Ez az érintés más és sokkal több, mint az európai ember számára. Ők ebben a sűrű emberközelségben élnek és éppen ez az, ami Ferenc pápa tanításának egyik alappillére: az emberközelség. Épp ezért kell kilépni, elindulni a kilencórás repülőút távolságra fekvő országba, hogy ott legyen jelen, ahol nemrég még óriási volt a baj.
 
A Fülöp-szigetek legfőbb értéke a család, pontosabban a nagycsalád. Az ősi, törzsi jellegű emberi életközösséget immár ötszáz éve formálta, alakította Krisztus evangéliuma és így alakult ki egy nagyon erős szálakból összeszőtt családi élet. Nemcsak sokan vannak, nagy számban, öt-tíz gyermekes családok, hanem a család egybetartja a nemzedékeket. A családfő áldása szent, az idős nagyszülők, dédszülők szava megfellebbezhetetlen. Bárki öröme és gondja a közösség öröme és gondja. A nagy szegénységben élő országból milliók vándorolnak ki, hogy szerte a nagyvilágban, de Olaszországban különösen is munkát találjanak.

A kivándorló fülöp-szigetekiek dolgosak, nincs koldus közöttük, mert a bajban levő társukat kisegítik. Szorgalmasak, megbízhatók. Olaszországban megszokott látvány, hogy idős olasz nagyszülőket fiatal „filippínók” sétáltatnak, kísérnek. Az idegen földön megszolgált fizetésüket szinte teljes egészében hazaküldik. Szinte hihetetlen, de a Fülöp-szigetek GDP-jének nagyobbik részét a külföldön dolgozók hazaküldött pénze jelenti.

(vl) VR