A Székelyföldön gyújtott őrtüzekről - bővítve 4 szer

Székelyföld oszthatatlanságáért lobbantak fel és égtek számos székelyföldi határtelepülésen az őrtüzek szombaton este. Mintegy kétszázan gyűltek össze Székelyföld határainkat kivilágítása alkalmából Csíkszentgyörgyön. A helyi focipályán háromnegyed hétkor meggyújtott őrtűz mellett versek hangzottak el, régi énekek csendültek fel.

A lármafa mellett, ahol fél héttől Szabó László, Csíkszentgyörgy alpolgármestere felolvasta a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – az eseményig nem nyilvános − kiáltványát, majd közösen elénekelték a székely himnuszt. Az őrtüzet háromnegyed hétkor gyújtották meg. Míg égett a tűz, Reményik Sándor és Wass Albert-verseket szavalt Iochom Zsolt, illetve régi énekeket, indulókat énekeltek az összegyűltek.
A kiáltványban okként szerepelt, hogy a kormány nem mondott le arról a szándékáról, hogy Székelyföldet román többségű „óriás-régióba” olvassza, hogy figyelmen kívül hagyják az autonómiatörekvéseket. Emellett felhívták a figyelmet, kitartanak a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés állásfoglalása mellett, mely szerint Székelyföld fel nem osztható, be nem olvasztható. Ezzel az eseménnyel megerősítik a székelyföldi önkormányzati határozatokat, amelyek arra emlékeztetik a nagyvilágot, hogy a székelység szabadon és békében akar élni.

Mint a dokumentumban fogalmaztak, ezzel az eseménnyel kívánják mindenki tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, illetve megerősíteni a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényüket, hogy élni akarnak az önrendelkezés jogával. Emellett ragaszkodnak a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé. Továbbá kérték Magyarország kormányát, hogy szerezzen érvényt a két ország közötti 1996-ban kötött alapszerződésben foglaltaknak.
A 750 kilométer hosszúságú határvonal kivilágításával az SZNT arra szerette volna felhívni a nagyvilág és Bukarest figyelmét, hogy Székelyföldet sem feldarabolni, sem beolvasztani nem hagyják. Egyébként a kezdeményezésbe bekapcsolódott 59 településből tíz volt Csíkszéki. Őrtüzek lobbantak fel Csíkszentgyörgy mellett Kászonban, Csíkszentmártonban, Csíkpálfalván, Szépvízen, Csíkszentdomokoson, Balánbányán, Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon, illetve a Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön.
**

Közel száz személy jelenlétében gyúlt ki a lármafa Gernyeszeg határában szombaton este, a Körtvélyfája felé veztő országút mellett. A helyszín a Maros árterületén van, ahonnan jól belátni a jobb parton levő településeket, este pedig azoknak a fényeit.

Amint az máshol is történt, a közös ima után felolvasásra került az SZNT kiáltványa, majd meggyújtották a hatalmas máglyát, amelyet körbeálltak a nagyközség központjából, falvaiból, valamint Marosvásárhelyről érkezettek. Jelen volt a község polgármestere, Kolcsár Gyula, valamint a Gernyeszegi 15-ös Mátyás Huszárezred egy csapata is.
A kiáltványban mindenki számára világosan fogalmazódik meg az a történelmi igény, hogy az önrendelkezés, akárcsak a múltban, ma is eltörölhetetlen joga székelységnek, és ezzel a joggal élni is akar. Megfogalmazódik az is, hogy egy és oszthatatlan az a történelmi határok közé zárt egység, amelyben a székelyek élnek, s minden beolvasztási kísérlet kudarcra van ítélve.

A máglya lobogása mellett a megjelentek elénekelték a himnuszainkat, majd magyar nóták, katonadalok, huszárnóták dallamai szálltak a Maros fölötti ég felé.
**
tervezettnél kisebb tűz világított Gyergyószentmiklóson a székelyek összetartozását hirdető rendezvényen, mivel a rendőrség útközben lefoglalta a szervezőktől a máglyakészítéshez szállított tűzifát. Ennek ellenére ünnepélyes eseménynek lehettek részesei, akik csatlakoztak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezéséhez és kilátogattak a Krigel Sportegyesület lovaspályájára.

 

Csak a tűzgyújtáshoz előkészíttett famennyiség maradt

A Gyergyói Fúvószenekar fellépését követően, program szerint szombaton délután fél hatkor ökumenikus istentisztelettel kezdődött az SZNT felhívására tartott esemény – a gyergyószentmiklósi római katolikus, református és unitárius egyházak lelkipásztorai osztották meg gondolataikat.
Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel, a román hatóságok megbízhatatlanságát emelte ki a közigazgatási átszervezés kapcsán.
A Gyergyószentmiklóshoz közeli hegyek csúcsán, vagyis a Pricske-tetőn, a Szent Anna-kápolnáknál, a Kicsi Lúcskőn, a Nagy Lúcskőn és a Pongrácz-tetőn is gyúltak őrtüzek szombaton. Ugyanúgy Gyergyótölgyesen, Gyergyóhollóban, Bélborban, Maroshévízen,Gyergyóvárhegyen, Gyergyóremetén és Gyergyóalfaluban is fellobbant az összetartozás lángja.
**
Háromszéken húsz település határában gyújtottak lármafákat.

 

Több százan vonultak ki az őrtűzgyújtás aldobolyi helyszínére (Fotó: Gheorghita Raymond)

Az őrtűzgyújtás alkalmával a székelyek kiáltványát is elfogadták, amelyben követelték: érvényesüljenek az Európában gyakorolt normák és a székely nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén. A kiáltványban hangsúlyozták: „azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell”.
 **
Marosszéken tizenhat gyülekezési helyen lobbantak fel az őrtüzek, több határponton pedig reflektorok fénye jelezte a határt. Szovátán közel kétezren vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, majd hallgatták meg a rendezvény kiáltványát a katolikus templom és a középiskola közötti téren, Mezőhavason, Kacalegelőn és Kopac dülőben járművek reflektorai irányultak az ég fele. Lukafalván, Székelyföld nyugati határán a református templomban tartott istentisztelet után Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ismertette a rendezvény kiáltványát, Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Partium és Belső Erdély üzenetét tolmácsolta.

**
Udvarehelyszék kis határtelepüléseire az volt jellemző, hogy sok helyen a falu lakosságának fele kivonult a határra őrtüzet gyújtani. Égében például, az ötvennégy helyi lakosból huszonegyen, továbbá hat vendég vette körül a Bereck-tetőn gyújtott hatalmas lármafát, Székelydályán pedig félszázan vettek részt a rendezvényen. Székelykeresztúron több mint félezren gyűltek össze csekefalvi utcában, a volt téglagyár területén, a Jézus-kiáltón pedig őrtűz jelezte a határt. A mintegy hetven kilométeres széki határszakaszon a szomszédos tüzek fényét látva a résztvevők az egykori „magyar világot” idézték meg – olvasható a közleményben.

Bardóc-Miklósvárszéken, a közigazgatásilag jelenleg Brassó megyéhez tartozó Apácán, Felsőrákoson és Ürmösön gyúltak őrtüzek, a helyiek először élhették meg tömegrendezvényen Székelyföldhöz való tartozásuk érzését. Barót közelében, a Véceri emlékműnél pedig több százan gyűltek össze.
 **
Orbaiszéken Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujában, Csomakőrösön, a Nyírestetőn, Nagyborosnyó község határában pedig három helyen gyúltak fel a máglyák. Csomakőrösön kicsiben is világlott Székelyföld határa, gázolajjal átitatott fűrészporból rakták ki körvonalát, majd meggyújtották.
Kézdiszék öt határtelepülésén, Gelencén, Ozsdolán, Bereckben, Lemhényen és Esztelneken gyújtottak őrtüzet, a Lipse-tetőn jelen volt Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke.
**
Csíkszék erdőségek övezte határvidékének mind a tíz peremközségében égtek a lármafák. A Csíkszentgyörgy községhez tartozó hegyi település, Csinód határában, a Mátyás-hegy oldalában a Sepsiszentgyörgyről kiköltözött Nagy Balázs néprajzkutató és családja a helyiek kíséretében állta körül az őrtüzet.

„Összegzésként megállapítható, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága által 2014. augusztus 1-én, Székelyföld határának kijelölésére indított mozgalom első, egész Székelyföldet átfogó nagyszabású rendezvényeként könyvelhető el 2015. október 24.-e, amely minden résztvevőt folytatásra ösztönöz, a székely határőr hagyományok ébresztésére, hogy ezzel is közelebb kerüljünk a kitűzött célhoz: Székelyföld területi autonómiájához” – zárul a közlemény.


székelyhon.ro