Megkezdődött
vasárnap délután Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében az a
csúcstalálkozó, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke
kezdeményezett a nyugat-balkáni migráció által érintett országok
vezetőinek részvételével. Érkezésekor több kormányfő a görög határ
hatékonyabb ellenőrzésének szükségességét hangsúlyozta.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is tudatta, hogy az Európai Tanács
ülésein többször javasolta, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a
határait, akkor az EU-nak közösen kellene ezt megtennie, de mint mondta:
„senki nem hallgatott ránk". A kormányfő közölte, hogy a válság
elsőszámú oka az, hogy az Európai Unió és a schengeni övezet egyes
országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat.
A legdrámaibban a jelenleg legnagyobb nyomás alá került Szlovénia
miniszterelnöke fogalmazott, aki közölte, hogy ha az érintett országok
nem tesznek meg mindent, hogy átfogó megoldást találjanak, akkor ez a
vég kezdete Európa és az Európai Unió számára.
„Ha nem tudunk konkrét lépéseket hozni a következő napokban és hetekben,
akkor Európa és az Európai Unió elkezd széthullani" – hangoztatta Miro
Cerar, érzékeltetve, hogy országa a legkisebb uniós tagállam az
útvonalon és az egy nap alatt érkező 13 ezer migráns arányaiban olyan,
mintha Németországba egyetlen nap leforgása alatt félmillióan
érkeznének.
„Ez abszolúte elviselhetetlen. Ezt nem fogjuk hetekig bírni, ha nem
kapunk segítséget" – húzta alá a szlovén miniszterelnök, tudatva
egyúttal: meg kell védeni a határokat az ellenőrizetlen beáramlástól.
Kitért arra, hogy meg kell erősíteni a török-görög határ védelmét, s
Athénnak minden uniós segítséget meg kell adni ehhez. Egyetlen országot,
így Görögországot sem lehet magára hagyni – mondta.
Zoran Milanovic horvát kormányfő elmondta: országa boldogan aláírná azt,
hogy az uniós tagállamok hagyjanak fel azzal, hogy a szomszédos
országok határára szállítják a migránsokat. Mint mondta: Horvátország a
negyedik szem a láncban, és nem lenne ilyen helyzetben, ha más országok
nem segítenék a migránsok továbbhaladását.
Macedóniát Gjorge Ivanov államfő képviseli a megbeszélésen, aki szintén
nagyobb együttműködést vár Athéntól. Mint mondta, van, hogy tízezrével
érkeznek migránsok, Athén és Szkopje között viszont eddig vagy semmilyen
vagy nagyon alacsony szintű párbeszéd folyt. Ivanov elmondta: bízik
abban, hogy Görögország több információt oszt majd meg Szkopjéval.
Ivanov szerint a migrációs válság nem csak az EU, hanem az egész
kontinens számára kihívás. „Benjamin Franklint szeretném idézni: vagy
összetartunk, vagy külön-külön fogunk lógni" – szögezte le Ivanov.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont Törökországot hiányolta a
tanácskozásról. Mint mondta: a migrációs korridor országai ülnek le
tárgyalni, de ha a korridor bejárataként szolgáló állammal nem sikerül
megállapodni, akkor nagyon nehéz lesz megoldást találni. Egyben bírált
egyes EU-tagállamokat, amelyek szerinte csak azt nézik, hogy miként
akadályozzák meg a migránsok bejutását, s nem azt, hogy miként kezeljék
közösen a válságot.
Angela Merkel német kancellár szintén arra az álláspontra helyezkedett,
hogy Kelet- és Közép-Európa vezetői nem fogják tudni megoldani a
migrációs válságot, ahhoz Törökországgal is további tárgyalásokra van
szükség.
Vucic: nem biztos, hogy sikerül megállapodni azonnali intézkedésekről
Egy neve mellőzését kérő uniós forrás úgy nyilatkozott, hogy az állam-
illetve kormányfők nemrég láttak neki a munkavacsorának, és ott lesz szó
arról a 16 pontos nyilatkozattervezetről, amelyet az Európai Bizottság
elnöke készített. A tisztviselő felhívta a figyelmet, hogy a migrációs
útvonalon fekvő országok közül többen hoztak olyan döntéseket, amelyek
más országokat is érintettek, és azóta a mostani az első alkalom, hogy
egyáltalán beszélnek egymással. Mint mondta: a mai este az alkalom arra,
hogy mindenki megfogalmazza, hogy milyen operatív intézkedésekre lenne
szüksége.
Vucic is kiemelte: fontos, hogy végre egy asztalhoz ültek ezeknek az
országoknak a vezetői, sikerült megérteni egymás problémáját. A szerb
kormányfő kitért arra is, hogy a csúcstalálkozón két kérdés emelkedett
ki a többi közül; az uniós és a schengeni övezet határainak
megerősítése, valamint az egymás közötti egyeztetés és a migránsok
haladásának kezelése. A szerb kormányfő szerint rendesen kell bánni a
menekültekkel, országa például nem vetett be könnygázt a migránsokkal
szemben. A lehetséges kerítésépítésről Vucic azt mondta: ha Németország
és Ausztria lezárja a határát, akkor tőlünk mit várnak, hogy mi legyünk
az ütközőzóna?
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése