A Bibliából ismert, a bűn melegágyaként közszóvá vált várost amerikai régészek találták meg Jordániában.
Az Ószövetség leírása szerint Szodoma egyike volt a Jordán síkságán
fekvő öt városnak, jelentős kereskedelmi központ. Lakói azonban igen
romlottak voltak - amiért az Úr úgy döntött, elpusztítja a városokat. Ábrahám arra kérte az Urat, hogy ha tíz igaz embert talál a városban,
kímélje meg a lakók életét. Az Úr két angyalt küldött, akik a város –
végül kiderült – egyetlen igaz emberénél, Lótnál – szálltak meg. Az
Ószövetség leírása szerint a “város férfiai, ifjai és öregjei”
összegyűltek Lót házánál, és követelték, hogy adja ki a nála megszálló
férfiakat, hogy “megismerhessék” azokat. (A héber kifejezést sokan a
homoszexuális aktussal azonosítják, ezért lett ennek eufemisztikus
megfelelője sok nyelvben a szodómia.) Lót nem adta ki őket, az angyalok
viszont figyelmeztették őt és feleségét, hogy meneküljenek el – de ne
nézzenek vissza. Míg az angyalok kénköves ménkővel elpusztították a
várost Lót felesége visszanézett – és sóbálvánnyá vált.
Eddig a bibliai történet - de mi a valóság? Jordániában, az ókori öt
város területén folytattak ásatásokat amerikai régészek az új mexikói
Trinity Southwestern Universityről. Ahol pedig a bibliai leírás alapján
Szodomának feküdnie kellett, ott valóban találtak egy hatalmas
bronzkori várost. Tell el-Hamaam a településdomb neve, amely alatt a
város rejtőzött, amely, a régészeit vizsgálatok alapján i.e. 3500 és
1450 között élte fénykorát, és a kor állapotaihoz képest valóban igen
jelentős kereskedőváros lehetett, amelyen keresztül a Dél (és akár
Egyitpom) árui eljuthattak Mezopotámiába. Tízszer akkora volt, mint a
régió többi városa - ami lehetővé tette, hogy sokkal inkább városias – a
bibliai héber pásztorok szemével mondjuk így romlott – életet éljenek
lakói, mint bárhol másutt a térségben. Hatalmas falai voltak. Előbb egy
tíz méter magas öt méter széles falat építettek, majd majd ezt
átépítették, és egy még ennél is szélesebb, hét méter széles védvonalat
építettek – ami bizonyítja a város gazdagságát, hogy volt mit félteniük
a rablóktól. A falakat tornyok, bástyák védték, a városban házak,
paloták alapjait találták - jellegzetes bronzkori edényekkel együtt.
Sajnos feliratos táblákat – bár a térségben ekkor már ismert volt az
írás – egyelőre nem találtak. A város i.e. 1450 körül – nagyjából
amikor a héberek először eljutottak e vidékre -, elnéptelenedett, és a
vidék vagy hétszáz évig teljesen lakatlan volt. Steven Collins, a
régészcsoport vezetője szerint gyakorlatilag biztos, hogy amit
megtaláltak, az a bibliai Szodoma. “Minden kritériumnak megfelel, amit
az írásban van.” – mondta egy libanoni hírportálnak. Hogy mi okozta a
város pusztulását azt még keresik a tudósok – egyesek földrengést, mások
egy aszteroidát sejtenek mögötte. Az ásatások folytatódnak – és szinte
bizonyos, hogy hamarosan felkerül Szodoma a világ turisztikai térképére
is.
globoport.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése