Mit kívántok? - 2.B.

Közismert Jézus és a gazdag ifjú párbeszéde, avagy a meghívás zsákutcája. A gadagság akadály volt. Ma az egyház és a papság elleni gyűlölet, az anyagiak és élvezetek hajhászása miatt egyre kevesebben kötelezik el magukat a papság útján Jézus követésére. Érsek atyánk ezért kéri, hogy minden elsőszombaton és máskor is imádkozzunk hivatásokért. A hivatásról szóló jelenetek a Biblia hatásos lapjai közé tartoznak, mert minden meghívásban a meghívó Istenre és a magunk válaszára is gondolunk.

A meghívási elbeszélések jelentős helyek a Szentírásban, s ez is jelzi, hogy a hivatásnak fontos helye van Isten kinyilatkoztatásában és az emberek üdvösségében. Az Ószövetségben minden hivatásnak tárgya valami küldetés. Ha Isten szól valakihez, azt útnak indítja. A hivatás Istennek az emberhez intézett felszólítása: választottam vagy, különleges szerepre szántalak üdvösségem tervében és népem sorsában. A hivatás eredeténél az isteni kiválasztás virraszt, célja pedig a teljesítendő isteni akarat.

A kiválasztás és küldetés az illető lelkiismeretének legmélyén egész létét lefoglalja, szíve gyökeréig, és más emberré teszi. Gyakran halljuk, hogy Isten nevén szólítja azt, akihez szól és egész életét átalakítja. (1Sám 3,3b-10. 19) Isten pedig a szólításra feleletet vár, hitből és tudatos engedelmességből fakadó csatlakozást, ahogy Sámuel tette: „Szólj, Uram, hallja a te szolgád!”

A hivatás rendszerint elkülönít és idegenné teszi a meghívottat övéi között. Van akiket Isten hív meg mások közvetítésével. A hívatás eleme: Isten szólítása, a szívhez intézett szava. Ez a szó másoktól különböző életre kötelez. Végül is a feleletet a szív és az élet elköteleződése.

Jézus a hivatás eszközével gyűjti maga köré a Tizenkettőt, de másokhoz is hasonló felhívást intéz. Ő belső indításra a Jordán folyóhoz ment megkeresztelkedni, hogy megváltói munkáját Szentlélekkel eltelve és az Atya tanúságával elkezdhesse. Másnap, mikor Keresztelő meglátta a nép számára még ismeretlen Jézust, prófétai látásával így köszöntötte: „Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit.” A következő nap János két tanítványával állt a Jordánnál, s mihelyt meglátta közeledni Jézust, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya!” 

A bárányról vett hasonlattal Izajásnál találkozunk, de mint Urunknak és Üdvözítőnknek neve csak a szent előhírnök ajkáról hangzott el. E tanúságot követi az első két tanítvány csatlakozásáról szóló evangéliumi szakasz. (Jn 1,35-42) János apostol a legapróbb részletekről is ír: Jézus hátrafordulva kérdezte: Mit kívántok? –, még az időpontot is megjelöli. A Jézusnál tett látogatás másnapján, András testvérével Simonnal találkozott és elvitte Jézushoz. Ő új nevet ad Simonnak, ezzel későbbi új hívatását jelzte. A mi hivatásunk, hogy a Szentlélek templomaként éljünk. (1Kor 6,13c-15a 17-20) Krisztus tagjai vagyunk, testünk is fel fog támadni. Kötelezzük el magunkat.

 

„Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: adj nekünk békét!”