Szent Izabella, vagyis Portugáliai Szent Erzsébet,
nagyanyja Boldog Jolánta királyné, II. Endre királyunk leánya révén az
Árpád-házi királyok nemzetségéből sarjadt. Nevét nagynénjének,
Árpád-házi Szent Erzsébet emlékére kapta. 1271-ben született, amikor
atyja, Péter aragóniai trónörökös és nagyatyja, Jakab király
elkeseredett harcban állottak egymással. Születésének hírére mindketten
annyira megörültek, hogy őszintén kibékültek és azontúl a legjobb
egyetértésben éltek. Öt évig nagyapja, a király közelében élt, majd
1276-ban apja udvarába került, ahol jámborságban mindenkit felülmúlt. 13
évesen Dénes portugál király felesége lett. Lisszabonban is jámbor és
emberszerető maradt. Férje kicsapongásait békében tűrte, annak
házasságon kívül született gyermekeit is magához fogadta, s ugyanolyan
szeretettel gondozta és nevelte, mint saját fiát és lányát. Gondja volt a
szegényekre, a betegekre. A legáldásosabb tevékenysége mégis a páratlan
arányú békességszerző működésével fejtette ki. Amit a diplomaták és
fejedelmek nem tudtak elérni, azt ő, a gyenge nő keresztülvitte
okosságával és lényének ellenállhatatlan varázsával elhárította. Így az
1297. évi alacagnizari kongresszuson és az 1304-i badajozi találkozón
sikeresen közvetített Portugália és Kasztília között. 1305. évi
campilloi békében viszont Kasztília és Aragónia viszályát némította el.
1317-ben XXII. János pápa kérésére békét teremtett Frigyes szicíliai és
Róbert nápolyi király közt. 1299-ben férjét és lázadó öccsét, Alfonz
herceget, majd 1321-ben és 1323-ban pedig férjét és fiát békítette
össze. Özvegységében, 1325-től a coimbrai klarissza-zárdába vonult
vissza. Súlyos beteg volt, amikor értesült, hogy fia IV. Alfonz háborúba
keveredett XI. Alfonz kasztíliai királlyal, a nyári hőség ellenére a
harctérre sietett, hogy véget vessen a testvérharcnak. És íme
közeledésének hírére a harcoló felek fegyverszünetet kötöttek.
Visszaútjában, Estremozban súlyos lázba esett, és 1336. július 4-én
hunyt el menye és fia karjaiban. 1612-ben felnyitották sírját és testét
épen találták. 1625-ben VIII. Orbán pápa avatta szentté.
Kedves Izabellák! Isten éltessen, legyetek a béke követei és a családi szeretet példaképei.
Fogadjátok szeretettel az alábbi verset.
Túrmezei Erzsébet: A harmadik
Valamit kérnek tőled.Megtenni nem kötelesség.
Mást mond a jog,
mást súg az ész.
Valami mégis azt kívánja: Nézd,
tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.
Messzire mentél.
Fáradt vagy. Léptél százat.
Valakiért még egyet kellene.
De tested, véred lázad.
Majd máskor! – nyugtat meg az ész.
És a jog józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.
Valakin segíthetnél.
Joga nincs hozzá. Nem érdemli meg.
Tán összetörte a szíved.
Az ész is azt súgja: Minek?
De Krisztus nyomorog benne.
És a szelíd hang halkan újra kérlel:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet!
Ó, ha a harmadik
egyszer első lehetne,
és diktálhatna, vonhatna, vihetne!
Lehet, elégnél hamar.
Valóban esztelenség volna.
De a szíved békességről dalolna,
s míg elveszítenéd,
bizony megtalálnád az életet!
Bízd rá magad arra a harmadikra!
Mert az a szeretet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése