A római varázsmesterségre szükség van ma is

Caius Furius Cresimus felszabadított szolga viszonylag kis termőföldjén nagy mennyiségű gabonát és gyümölcsöt termesztett. A szomszéd, akinek jóval nagyobb földterületen sokkal kevesebb termett, bevádolta őt a törvényszéken. Azt állította, hogy bűbájolással a maga földére varázsolja az ő termését is. 

Cresimus erős ásóival, nehéz kapáival, kövér ökreivel s izmos családtagjaival jelent meg a törvényszéken, ahol így szólt: Íme rómaiak, ezek az én varázsmesterségeim, és sajnálom, hogy nem mutathatom be előttetek vagy a fórumra nem tudtam elhozni álmatlan éjszakáimat és verejtékezéseimet.

**  

Aki latinul szeretné olvasni, íme:

C. Furius Cresimus e servitute liberatus, cum in parvo admodum agello largiores multo fructus perciperet, quam ex amplissimis vicinitas, in invidia erat magna, ceu fruges alienas perliceret veneficiis. quamobrem ab Spurio Albino curuli aedile die dicta metuens damnationem, cum in suffragium tribus oporteret ire, instrumentum rusticum omne in forum attulit et adduxit familiam validam atque, ut ait Piso, bene curatam ac vestitam, ferramenta egregie facta, graves ligones, vomeres poderosos, boves saturos. Postea dixit: << Veneficia mea, Quirites, haec sunt, nec possum vobis ostendere aut in forum adducere lucubrationes meas vigiliasque et sudores>>. Omnium sententiis absolutus itaque est.
 

**
Boldog, aki féli az Urat, aki az ő útjain jár.

Élvezheted majd, amit kezed szerez, 

boldogságban és bőségben fogsz élni.

Feleséged házad bensejében hasonlít a termő szőlőtőhöz, 

s mint a hajtások az olajfát, gyermekeid úgy veszik körül asztalodat.

Lám, ilyen áldásban részesül az ember, aki féli az Urat. (Zsolt 128,1-4.)