Jelenleg minden Mongóliában dolgozó misszionárius külföldi, az apostoli prefektúra élén a Fülöp-szigetekről származó püspök áll. A mongol fiatal felszentelésével javul a katolikus egyház jogi helyzete a belső-ázsiai országban.
Szent Péter és Pál-székesegyház, Ulánbátor
A katolikus egyház 1992 óta van jelen Mongóliában, amikor Ulánbátorban missziós központot nyitottak a Mária Szeplőtelen Szívéről elnevezett kongregáció szerzetesei, az úgynevezett scheuti misszionáriusok. 2002-ben a missziót apostoli prefektúra rangjára emelték. Ma nyolcvan misszionárius tevékenykedik a prefektúra területén, mindannyian külföldiek. Az egyház számára azért bír nagy jelentőséggel a szentelés, mert a Mongol Köztársaság törvényei előírják, hogy csak mongol származású lehet vallási testület vezetője, papíron jelenleg ez a vezető a Fülöp-szigetekről származó Wenceslao Padilla püspök titkárnője, s ő az összes egyházi ingatlan tulajdonosa is. A katolikus egyház reméli, javul jogi helyzete, és hivatalosan is birtokosa lehet a misszióhoz tartozó ingatlanoknak.
Az ország lakosságának mintegy két százaléka vallja magát katolikusnak, a többség tibeti színezetű buddhizmust követ, de elterjedt a sámánizmus is. A Szovjetunió egykori szatellitállamában a kommunizmus bukását követően a nulláról kellett kezdeni az evangelizációt. A lakosság közel fele a fővárosban, Ulánbátorban él, az ország nagy részét elfoglaló füves puszta, a magas hegyek, délen húzódó Góbi-sivatag főként nomád viszonyok között élő lakosságát elérni nagy kihívás a misszió számára. A szerzetesi missziós közösségek főként árvaházakat, öregek otthonát, iskolát és kórházat hoztak létre. Tevékenységük jelentős hozzáadott értéket jelent az ország infrastruktúrájának építéséhez.
A Szentszék és Mongólia 1992. április 4-én létesített egymással diplomáciai kapcsolatot. A kommunista rezsim bukása óta a helyi egyház és az állami vezetők között jó viszony áll fenn.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Wikipédia, Katholisches.de
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése