Az én szerzetesem: Vízi Gábor András
A megszentelt élet évében meghirdettük „Az én
szerzetesem” kampányunkat. Azt kérjük olvasóinktól, osszák meg velünk,
ki a kedvenc szerzetesük – vagy más megszentelt életet élő ismerősük –,
mit jelent ő számukra. Erika Víziová Mešterová a Felvidékről írt nekünk.
Az én szerzetesem valójában a mi szerzetesünk: Vízi Gábor András
atya. Kicsi falunk szülötte. Láttuk gyermekből férfivá cseperedni. Majd
válaszul az Úr hívó szavára pálos szerzetes lett. Jelenleg márianosztrai
plébános perjel.
Egy kis csoport minden hónap 13-án részt vesz az engesztelő
imadélutánon, hogy a Szűzanyánál vele együtt és belőle – megnyugtató,
buzdító szavaiból, mosolyából merítsünk erőt a mindennapi gondok, bajok
elviseléséhez. Köszönjük, András atya, a Jóisten áldjon meg, adjon neked
erőt, egészséget, és fizesse meg áldozatos munkádat!
Ráadásként egy kis történet, mely bizonyítja, hogy nem csak mi szeretjük őt:
Amikor András atya még „csak” András testvér volt a pécsi pálos
kolostorban, Csíksomlyón találkoztam pécsi zarándokokkal. Szóba
elegyedtünk, elmondtuk, ki honnan jött. Amikor megmondtam, hogy a
felvidéki Óvárból vagyok, egy idősebb néni szinte felkiáltott: „Az
András testvér falujából? Az Isten megáldja őt is, meg az édesanyját,
aki ilyen fiút nevelt! Nagyon szeretjük!”
Erika Víziová Mešterová
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése