Viccek a családból

A zsidó rabbi imája:

Édes jó Istenem, 

én olyan nagyon szeretem a feleségemet, hogy mindenemet odaadnám érte!

Ne engedd, hogy beteg legyen, inkább legyek én!

Ne engedd, hogy szenvedjen, inkább szenvedek én!

Ne engedd, hogy özvegy legyen, inkább legyek én!

Skót vicc.
- Fogalmam sincs, mit vegyek az asszonynak a születésnapjára. - mondja a skót a barátjának.
- Tavaly mit vettél?
- Gyémántköves aranyláncot.
- S tavalyelőtt?
- Gyémántköves aranygyűrűt.
- Vegyél most egy kocsit neki!
- Megőrültél? Hol kapok én hamis autót?

Hosszú házasság. 

Az ötvenedik házassági évfordulón kérdik az öreg Pista bácsitól, hogy mi a hosszú házasság titka. Azt feleli:
- Az asszony ebből az ötven évből húszat vásárlással töltött, húszat pedig telefonálással. A maradék tízet valahogy ki lehetett bírni.

Csendes feleség.

Két férfi csendben horgászik és sörözget közben. Egyszer csak az egyikük csendben megszólal:
- Azt hiszem, elválok a feleségemtől. Két hónapja egy szót sem szólt hozzám.
A másik kortyol egyet a söréből, és így szól:
- Azért ezt gondold át még egyszer. Az ilyen nők nem teremnek minden bokorban.

A szótlan férj

- Mivel magyarázza - faggatja a válóperes ügyvéd a tárgyaláson a férjet -, hogy öt évig nem beszélgetett a feleségével?
- Nem akartam a szavába vágni.

  

Túl közeli rokon  

A családi veszekedés a csúcspontjához közeledik. A feleség szokása szerint túlságosan belelovalja magát a csetepatéba és mintegy végső érvül odavágja férjének:

- Bárcsak inkább magához az ördöghöz mentem volna férjhez!

A férj nyugodtan, csöndesen válaszol:

- Ez lehetetlen lett volna, drágaságom. Közeli rokonok között tilos a házasság.

Üres kéz 

Fia született a szegény székelynek. Nagy örömében végigszalad a falun mindenkit meghív, jöjjenek el megnézi a gyereket.

- Aztán ha jöttök, csak rúgjátok be a kaput nyugodtan – teszi hozzá.

- Már miért kellene berúgnunk a kaput? – csodálkozik valaki – Nincsen rajta kilincs?

- Hogyne volna. De csak nem fogtok üres kézzel jönni!

  

Az öreg kapu 

A székely rábámul egy agyonfestett, öreg nőre. A nőt nagyon zavarja a dolog, rászól a góbéra:

- Mit bámul úgy rám, mint borjú az új kapura?

- No hiszen – vág vissza székely -, lehet, hogy én borjú vagyok, hanem a kapu az már nem új.

Meghal a székely bácsi.  

Felesége keservesen siratja. Komaasszonya megpróbálja vigasztalni:
- Ne sírj Mariska, hát emlékezz, hogy örökké ütött-vert.
- Igen, igen, - feleli Mariska néni, - de amióta meghalt, úgy megszerettette magát!

A bíróság válóperes ügyet tárgyal. 

A bíró felszólítja a felperes feleséget, hogy adja elő indokait.
- Tisztelt bíróság! A férjem eladta a konyha teljes felszerelését, és elitta az árát. - a férj felugrik a helyéről és közbekiált.
- Én is kérem a válás kimondását! A feleségem csak három hét múlva vette észre, hogy hiányzik!

Gyerek válasz

Válóper során kérdezi a bíró a házaspár gyerekétől:
- Szeretnél apáddal élni?
- Nem szeretnék - válaszolja a gyerek - mert mindig megvert.
- Akkor inkább anyádnál maradsz?
- Nem, ő is sokszor megvert.
- Akkor, hol szeretnél lakni?
- Szeretnék a magyar foci válogatotthoz költözni, ők sosem vernek meg senkit.

Vicc ide, vicc oda. A boldog élet a szentségi házasságban és a közösség szolgálatában rejlik. 

Házi egyház a család, amelynek alapja a Krisztus-központú hit és szeretet közösség. Jézus végképp megerősíti ezt: „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte” (Jn 3, 16). Az egyszülött Fiú, a család által lépett be az emberi történelembe. Krisztus „teljesen kinyilatkoztatja az embert az embernek” és ezt a családdal kezdi. Az „egyház útja” az ember és a család egyszerre. A házassági szeretettől vezérelt élet ajándékozás és élet vállalás nem egyszerűen fizikai, hanem lelki természetű feladat is, melynek örök kezdete Istenben van, és Hozzá kell vezetnie. Ezért a család a szeretet civilizációjának központja és szíve – írja  a Családokhoz címzett levelében II. János Pál pápa. „A házastársi és családi szeretetben – amely gazdag értékekben s a termékenység, a hűség, a kizárólagosság és egyetemesség igényeivel teljesül be – valósul meg és válik egyre tökéletesebbé a keresztény család részvétele Jézus Krisztus és Egyháza papi, prófétai és királyi feladatában. Éppen ezért a szeretet és az élet alkotja a keresztény család üdvözítő küldetésének velejét az Egyházban és az Egyház javára” (FC 50). Mindnyájan valamely családi kapcsolatban élünk és együtt kell megvalósítanunk a valódi házi egyházat.

 

Németh László 1965 decemberének végén, 40. házassági évfordulójukra készülve „egy kis mérlegfélét” készített felesége számára. Íme egy kis részlet a gyönyörű mérlegből: „Három közös alkotás őrzi az együtt végigküzdött évtizedek eredményét. Az első a család. Másik közös alkotásunk, mely nem sokkal több jogon viseli, mint lányaink, csak az én nevemet: a mű. De akármilyen szép a család, jelentős a mű, legcsodálatosabb közös alkotásunk: a viszonyunk. Így lépünk át a közös ötödik évtizedbe, melyről nem tudjuk, mikortól lesz csonka, holtbiztosan még azt sem, melyikünkre ragasztja az özvegy nevet; egy a biztos, hogy az eddiginél is nagyobb szükségünk lesz benne egymás melegére. Ami előttünk áll: az egyre terhesebb öregség, szellemi hanyatlás. Kire számíthatnánk elsősorban, ha nem egymás emlékezetére, tapintatára, mely a visszatetszőben is megőrzi a régit, a kedveset, s nemcsak nem akarja észrevenni, de nem is veszi észre az együttpusztulót, tönkremenőt.” 

E vallomás a szentháromságos életről tanúskodik, mivel Krisztus békéje töltötte be szívüket (vö. Kol 3, 15). 

Ajánlott cikkek: 
Hogy jó szülő váljék belőled - dolgozd fel az alábbi 8 kérdést
Család - Itt megy a hazám
A családi boldogság megteremtése
Szentjeink és nagyjaink példája nyomán
Szeretetre adott leghitelesebb válasz

József királyi herceg és a korondi székely