Miután
– mintegy mutatva, némileg hasonlít a veresége után barátjával,
Sebastian Ghiţă üzletemberrel Dubajba távozó Pontához – Klaus Johannis
is elutazott „pihenni” Floridába, ideig-óráig lekötötte a közvéleményt
és az egyre idegesebb médiát az utóbbi negyedszázad leghatalmasabb
korrupciós botránya, az elszámoltatások körüli hihetetlen visszaélések
egymást leköröző ügyei, de közben megindult a harc a hatalomért.
Johannis távollétében pártja már nem tartotta magára nézve érvényesnek
intelmeit, s egy képviselő mentelmi jogát nem függesztették fel, az önös
érdekeiket védő honatyák rendezték soraikat – egyre többet beszéltek
viszont a Ponta lemondásáról. Már Johannis kijelentette első
nyilatkozatában, hogy a jobboldal át akarja venni a hatalmat,
kormányzásra készül. Közben Ponta is hazatért téli vakációjáról, s
megpróbált vaskézzel rendet teremteni megbolyduló pártjában, bírálóit –
akik követelték a választási kudarcért felelősnek tartott Liviu Dragnea
és az ő lemondását – egyszerűen eltávolította a pártból.Így rakták ki a volt külügyér, pártelnök és elnökjelölt Mircea
Geoanát, a sokat nyilatkozó Dan Şovát és a sokat locsogó Marian
Vanghelie polgármestert. Közben kilépett a pártból a sokak által bírált
Sebastian Ghiţă, Ponta barátja is, aki azzal vádolta Ion Iliescut, hogy
miatta bélyegzik kommunistának a Szociáldemokrata Pártot. Iliescu
élesen vágott vissza, azzal vádolva a pártvezetőséget és a mögéjük
falanxként sorakozó vörös bárókat, hogy anyagi érdeküket tartva szem
előtt korporációvá alakították a pártot, pimaszul gazdagodtak meg egy
olyan országban, amely lakosságának több mint fele nyomorog.
Közben Ponta – folytatva az örök halasztások levantei boleróját –
ide-oda sasszézott, hol felajánlotta, hogy lemond, hol azt hangoztatta,
kormányon marad. Jött a Valutaalap, a tárgyalásokról alig szivárgott ki
valami, a költségvetés késik, a káosz uralg a román belpolitikában,
hiszen a kormányfő minden energiájával ellenfelei lejáratásán és a
hatalom megtartásán munkálkodik, nem érdekli a kormányzás. Ha a
két-három évvel korábbi Boc-kabinetet a határozatlanság, a kapkodás
jellemezte, Ponta váltakozó összetételű kormányait a döntésképtelenség,
az államtitkárok és miniszterek rohanva követik egymást a posztokon,
állandósítva a káoszt.
Bogdán László
Háromszék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése