Szenzációs
hír járja be a világot. Az Apostoli Alamizsnahivatal és az olasz betegkísérők
egyesülete (UNITALSI) együttműködésének köszönhetően február 16-tól megkezdi
működését a „Ferenc pápa borbélyüzlete” elnevezésű szolgáltatás. A Vatikán környékén élő hajléktalanok
számára zuhanyzási, fürdési lehetőséget biztosítanak. Ferenc pápa
felhatalmazásával a Szent Péter téri oszlopsor alatt állítják fel a szükséges
struktúrákat. Egyben hajvágás és borotválkozási szolgáltatás egészíti ki a
hajléktalanok tisztálkodási és higiéniai szükségleteit. „Elsősorban méltóságot akarunk adni a személynek” –
nyilatkozta a pápa főalamizsnása. „Az, akinek nincs lehetősége megmosakodni,
társadalmilag elutasított személy. Mindannyian tudjuk, hogy egy hajléktalan nem
léphet be egy bárba vagy egy étterembe, hogy igénybe vegye a szolgáltatásaikat,
mert kiutasítják. Ugyanakkor a fürdési és a mosási lehetőség nem elegendő.
Szükséges, hogy rendben legyen a hajuk, a szakálluk a betegségek megelőzése
érdekében is. Ez is egy olyan szolgáltatás, amelyet egy hajléktalan nehezen
kérhetne egy fodrászüzletben, mert a vendégekben felmerülne a félelem, hogy
elkapnak valamiféle betegséget, mint pl. a rühösséget. Két önkéntes fogadja a
hajléktalanokat a zuhanyzóknál, és másik kettő áll rendelkezésükre hajvágás és
borotválkozás terén, továbbá egy önkéntes foglalkozik a sampon
összegyűjtésével. Egyelőre csak hétfőn biztosítanak borbély szolgáltatást. A
három zuhanyzó viszont vasárnapot kivéve minden nap nyitva lesz.” Mindez miért?
Nem a szenzációért, hanem az evangéliumért! Ferenc pápában mintha korunkban
Szent Pál jelenne meg, aki az evangéliumban gyökerező jogáról lemond, hogy az
evangéliumot hirdethesse mindenkinek. Önmagát szinte feladó szolgálatból
látszik, ahogy törekszik mindenkivel azonosulni, mindenfajta hívő közösségbe
beilleszkedni (1Kor 9,16-19, 22-23). Nem szegi kedvét, hogy gyönge emberekkel
kell bajlódnia neki. Szívesen lesz kicsi a kicsikkel, mert tudja, hogy Isten
ezeket választotta ki, hogy erejét megmutassa rajtuk. Korunk kitaszítottjai olyanok
mint a szenvedő Jób, aki a fizikai és erkölcsi megpróbáltatások
közepett, megkérdőjelezi az élet értelmét (Jób 7,1-4. 6-7). „Küzdelem az ember
sorsa a földön” - itt csak szolgál, dolgozik, de még nem tudja, hogy mit kap
érte, hogy lesz-e végső igazságszolgáltatás. Jób hisz. Hite hozzá segítette,
hogy Isten előtt feltárja kérdéseit és az élet értelmére tőle vár türelmesen
választ. Sóhaja nem volt hiábavaló. Isten az életkérdések megoldását Jézus
feltámadásában tárta elénk. De előbb is, amikor Jézus szombaton betegeket
gyógyít (Mk 1,29-39). Délelőtt tanít a zsinagógában, megvilágosítja a lelkeket.
Csodáival kinyilvánítja Isten szeretetét, meggyógyítja Simon anyósát,
napszentültekor a hozzá vitt betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat.
Jézus az egész embert, a testet és a lelket, a fizikai és erkölcsi szenvedés
állapotából szabadítja ki, vezeti el a hitre, méltóságot ad és üdvözíti.
„Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot!”
1 Kor 9,16.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése