2013. 05. 07.

Boldog Gizella királyné – Jel Európa számára



Május 7-én ünnepeljük Boldog Gizellát, a magyar szentcsalád tagját.
1943. november 19-én az a nagy megtiszteltetés érte a magyar nemzetet, hogy XII. Piusz pápa, Határozattal Árpád-házi Margitot szentté nyilvánította. Tette mindezt, hogy a magyar nép iránti tiszteletét kifejezze. Az 1938-ban Budapesten megtartott Eucharisztikus Világkongresszuson alkalma volt megismerni a magyar nép történetét és hitéhez való XVI. Benedek emeritus pápától reméltünk előre lépést, hiszen ő nagyon jól ismeri történelmünket. Őszentsége Bajorországi, ezért is reméltük, hogy előmozdítja Boldog Gizella királyné szentté avatását. Nem tudom, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar ilyen irányú lépést tett-e. Addig is feladatunk: először imádkozunk Boldog Gizellának, Szent István királyunk hitvesének, Szent Imre édesanyjának szentté nyilvánításáért. A történelem tanúsítja, hogy Gizellát halála után (1060 körül) rövidesen szentként kezdték tisztelni. Szentté avatási eljárása csak 1911-ben kezdődött. A háborúk miatt elmaradt.
Másodszor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Német Püspöki Karral egyetemben hivatalosan is kérje a Szentszéktől, hogy Boldog Gizella királynét avassa szentté. Szentként való tisztelete évszázadokon át töretlen.

Első királyunk, Szent István felesége, Boldog Gizella királyné alapította a veszprémi Szent Mihály székesegyházat. Innét vette eredetét az a szokás, hogy a Magyar Királyság idején a mindenkori magyar királyné volt a veszprémi székesegyház kegyura. A középkorban a székesegyház szentélyében állt a királyné kegyúri trónszéke. A magyar királynék biztosították a székesegyház felszerelését, gazdag birtokadományaikkal pedig megteremtették az egyház gazdasági, anyagi alapjait is. 
Részlet a palástról
Gizella királyné erényes munkája és odaadó támogatása a folytonos gyakorlás által szokássá vált. Ránk maradt az a miseruha, amely az első szent királyi párhoz kötődik és amelyet Gizella királyné irnyításával készítettek. Ez a magyar királyi koronázási palást.


Gizelláról írta Seyffert passaui krónikás egyik versében:
"Sancti uxor, Sancti soror,
atque Puerpera Sancti.
Quae facta est, annon
Gisila sancta foret?"
          Szentnek a hitvese, szentnek a nővére,
          Szentnek szülőanyja. Ezekké lett.
          Nemde Szent Gizellává kell legyen?
Gizella keresztje
Dr. Szántó Konrád ofm, Boldog Gizella első magyar királyné élete c. munkáját az Ecclesia kiadó 1988-ban kiadta. Gizelláról azt írja, hogy élete végéig következetesen gyakorolt erények közül főleg háromban tűnt ki: "Az Isten ügyéért hevülő buzgóságban, a keresztek türelmes hordozásában és a felebaráti szeretet hősies gyakorlásában." (i.m. 167.o.).
Passauban halt meg és temették el.
Szántó Konrád záró akkordja: "Boldog Gizellát mindezért két nép vallhatja védangyalának és királynéjának: a magyar és a bajor nép. A magyar nemzet azért, mert az évszázadok viharaival dacolni képes magyar egyház és állam megszervezésében Szent István hitvese is igen sokat tett; a bajor nép pedig azért, mert életveszélybe jutott fiait ő vezette vissza őseik földjére és segített nekik ott új, békés otthont találni." (i.m. 177.o.).
Megemlékezésünket imádsággal zárjuk első szent királynénk "sírjánál":  Urunk, Istenünk, te megtanítottad Boldog Gizellát, hogy már itt a földön országodat keresse, és az élet különféle útjain neked szolgáljon. Közbenjárására engedd, hogy hívatásunkban hűségesek maradjunk, és majd egykor beléphessünk a megígért országba. Add meg nekünk, hogy szentjeid között tisztelhessük, és életpéldája világító jel legyen Európa minden népének. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése