1926 augusztus 6-tól, Jézus Színeváltozásának
ünnepétől kezdve, Teréz, aki már 1922 óta nem evett, többé nem is iszik.
Innentől élete végéig, vagyis harmincöt éven keresztül nem vett magához
semmilyen táplálékot, sem szilárd, sem folyékony formában. Megszűnik
szervezetében a természetes kiválasztás is.
Sokan eljöttek azért Keunnersreuth-ig, hogy
leleplezzék a csalást (!)… Komoly vizsgálatoknak és állandó megfigyelésnek tették
ki Terézt, melyeknek ő a legnagyobb alázattal és türelemmel vetette alá magát.
És természetesen semmi gyanúsat nem észleltek egyszer sem. Teréz nem vett
magához semmi mást az Eucharisztián kívül. Jézusból élt.
Teréz bensőségesen egyesült a Megváltóval. Harmincöt éven át részesült abban a
kegyelemben, hogy - Jézus megváltó szenvedésének szörnyű látomásán túl - szemlélhette Jegyese földi életét és
csodáit. Vele élt abban az országban, ahol Jézus élt, és dolgozott,
megismerte az Őt körülvevő embereket. Megtanulta a szokásaikat, és hallotta
őket beszélni az ő nyelvüket: az arámit. Együtt utazott a napkeleti bölcsekkel,
látta az aprószentek lemészárlását, Jézussal volt az egyiptomi menekülésben,
Názáretben, és Jézus ismert életének legtöbb helyszínén.
Teréz
Szűz Mária életének is több jelenetét láthatta Jézus feltámadása után, főleg Efezusban,
Szent Jánossal, majd a mennyei Jeruzsálemben, ahova, földi élete befejeztével,
testben és lélekben elragadtatott. Teréz Szent István halálra kövezésénél is
jelen volt. Tanúja volt az apostolok és számos szent prédikációinál és
mártírhalálánál.
Ezekben
az extázisokban Teréz teljesen elvesztette az öntudatát mindannak, ami fizikailag körülvette, és különös módon érzékei azt a világot
érzékelték, amelybe látomásai helyezték. Arcáról és testéről le lehetett
olvasni, amit látott és átélt: a hideget, a meleget, a szagokat, stb…
Teréz fizikailag, de szemlélőként volt jelen a látott eseményekben. Például lehajolt, ha egy látomásban látott tárgyat közelebbről akart megnézni.
Teréz fizikailag, de szemlélőként volt jelen a látott eseményekben. Például lehajolt, ha egy látomásban látott tárgyat közelebbről akart megnézni.
Ami
az arámi nyelvet illeti, folyékonyan beszélte és értette extázisai alatt, ahogyan tisztában volt a Krisztus korabeli
Jeruzsálem pontos geográfiájával is. Erwein von Aretin báró ezt jegyezte le: "… A látomások olyan ismeretanyagokat
tartalmaznak, melyekről a szóban forgó látnoknak nem volt ismerete, és más
korábbi látnoktól sem hallattunk róla."
Teréz ezekben a pillanatokban teljesen olybá
tűnik előttünk, mint aki egy - az érzékeink számára nem érzékelhető - külső
hatalom totális irányítása alá került.
Érdemes egy kicsit megállni az extázisoknál.
Ezek páratlan "brutalitással", átmenet nélkül, nem egyszer
beszélgetés közben "törnek rá" Terézre, mint egy forgószél,
elragadják, felemelik a párnájáról, gyakran fizikailag lehetetlen, a természetes
gravitációnak ellentmondó testtartásban… Testéből eltűnik mindennek az
érzékelése.
(mp)
Előzők:
Neumann Teréz 1.
Neumann Teréz 2.
Neumann Teréz 3.
Neumann Teréz 4.
Neumann Teréz 5.
Neumann Teréz 6.
Neumann Teréz 1.
Neumann Teréz 2.
Neumann Teréz 3.
Neumann Teréz 4.
Neumann Teréz 5.
Neumann Teréz 6.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése