A bolsenai csodát Raffaello is megörökítette a vatikáni Apostoli Palota stanzáiban, 1512-ben. Bolsena az azonos nevű tó partján fekszik, Viterbo közelében. A bolsenai csoda a XI. századi Szent Krisztina templomban történt. A templomot egy szent kislány emlékére emelték, aki 12 évesen, 305-ben szenvedett vértanúságot Diocletianus császár keresztényüldözése idején.
Feljegyzések szerint 1263-ban egy Rómába tartó prágai Péter cseh pap, miközben szentmisét mutatott be, kétségek gyötörték afelől, hogy az ostya valóban Krisztus testévé változik-e? Az átváltoztatás pillanatában a prágai pap megdöbbenve vette észre, hogy az átváltoztatott és megtört ostyából vércseppek hullottak a korporáléra, az oltárra, sőt még a márványpadló néhány köve is véres lett. A bolsenai hívek a bevérzett oltárkendőt körmenetben vitték IV. Orbán pápához, aki éppen a közeli Orvietoban tartózkodott. A Pápa, miután 1264. augusztus 11-én meggyőződött a történtek hitelességéről, szeptember 8-ai dátummal bullát adott ki, amellyel elrendelte Corpus Domini, Úrnapja ünnepét. A Pápa ugyanakkor megbízta Aquinói szent Tamást, hogy az ünnep számára saját liturgikus szövegeket szerkesszen. Így írta meg az Angyali Mester a nap csodálatos Lauda Sion kezdetű szekvenciáját: „Dicsérd Sion Megváltódat, vezéredet, pátfogódat áldja hangos éneked. Nagy titokról szól az ének, élet élő kútfejének, a Kenyérnek hódolunk”.
A szent ostyából csöpögő vérrel áztatott három márványkövet ma a bolsenai Szent Krisztina templom un. „Csoda Kápolnájában” őrzik és kérésre megtekinthetők. A vércseppek ma is világosan láthatók.

Bővebben: http://www.eucharisztia.hu/csoda/bolsenai.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése