Csíkszeredai Millenniumi templom

A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános. 2001 januárjában kérte fel Makovecz Imre világhírű műépítészt a templom megtervezésére. Makovecz úr a tervezést díjmentve elvállalta. A műépítész tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását, hogy a honosítással járó kiadásokra külön még nem kelljen költeni. A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. 

Képtalálatok - Csíkszeredai millenniumi templom

Alapkőletételre 2001. aug. 4-én a Magyar Millennium bezárása előtt került sor. Az építés szeptember végén kezdődött. Kétévi kemény munkával készült el az „építészeti magyar-magzat”. Erdélyben ez az ötödik templom, amelyet Makovecz Imre tervezett és ez az első, amelynek szentelésére elsőként sor került.

A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A toronnyal szerves egységet képező kapubejáratok fölött 5-5 kereszt hirdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát, amelyek közül egyetlenegy sem volt kereszt nélküli.

A kapu motívum a szentírásból és a helyi hagyományból érthető: „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. Szíve állhatatos, és megőrzi a békét, hiszen tebenned remél” (Iz 26,2).

Az Úr üzenete találó a csíki székelyekre, akik nagy kincset őriznek: Szent István hitét, és Nagyboldogasszony szeretetét. Hűséges a csíki székely, ragaszkodik mindahhoz, amit Szent István tűzött a magyar nép egére. Itt nem volt reformáció, sem asszimiláció!

Az üvegkupola, 5x5 m sátortető közepén van. A napfény azon át világítja meg a templombelsőt. Ez jelzi azt is, hogy az Ige testté lett és Ő az igazi világosság, amely minden embert megvilágít, aki által a kegyelem és az igazság lett osztályrészünk (vö. Jn 1,1-18). A magasból jött fény a kerek oltárra esik. Az oltár a templom tengelyében áll, Krisztust jelképezi. Mi hívek, ha valahányszor körülvesszük az Úr asztalát, Krisztus áldozatában veszünk részt és "halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz."

Az oltár körül helyezkedünk el, mert Jézusban egy nagycsalád vagyunk. Családegyházat alkotunk. Ha az oltár körül látjuk egymás arcát, akkor kint az életben is megismerjük egymást. Ez erősíti összetartozásunkat, nemzettudatunkat.

A szárnyas, méhkaptárra emlékeztető tabernákulum őskeresztényforma. Krisztus áldozatos Szeretet szentségi jelenlétére utal. A méhecske nem magának gyűjt, hanem a gazdáját szolgálja. Krisztus is az Atyához akar elvezetni mindenkit a Szentlélek által.

Az oltárszekrény mögött bimbós oszlopon a Feltámadási szobor látható (2,40 m). Lujzi-Kalagor moldvai csángó-magyar faluból hozott vadcseresznyefából faragta Nagy Ödön szobrász.

Az angyalok. A kupola négy sarkán vörösrézből Szent Mihály (hirdeti, hogy Isten a minden), Gábor (hirdeti, hogy Isten üdvözíteni akar), Rafael (hirdeti, hogy Isten az orvosság) és Uriel (hirdeti, hogy Isten a világosság) főangyalok szobra látható (5,4 m magasak): „Dicsérjétek az Urat a mennyből, dicsérjétek a magasságban! Dicsérjétek, ti, angyalai mind, dicsérjétek, összes mennyei karok! Dicsérje őt a nap és a hold is, dicsérje őt minden fényes csillag! (148. zsoltár). Az angyalokat Nagy Ödön szobrász készítette. Először a szárnyakat áttörve, vagyis lyukakkal akarta elkészíteni, hogy amikor a szél fúj, akkor a szél ne ütközzön meg benne és ne döntse le a szobrokat. A plébános nem tartotta jónak ezt a megoldást, és azzal indokolta, hogyha a szél olyan szögben talál fújni, különösen éjszaka, hogy az angyal szárnyak sípolni kezdenek, akkor a környező tömbházak lakói megijednek, azt gondolva, hogy megszólaltak a végítélet harsonái és nem tudnak aludni. Így az angyalok szárnyára vörösréz tollazat került, hogy a szél erejét megtörje.

A templomtető megjeleníti Urunk ígéretét: „Bizony, bizony mondom nektek: Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég és az Isten angyalai föl- s leszállnak az Emberfia fölött” (Jn 1,51). Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, hogy Isten minden kegyelmet megadott nekünk. A négy angyal a négy sarkalatos erény jelképe is, ugyanakkor a Jelenések könyvében a föld sarkán állnak, akik várnak arra, hogy megjelöljék homlokukon Isten szolgáit (Jel 7,1-3). A kegyelmi idő itt van, Isten elvégezte a mag részét és most tőlünk függ, hogy közreműködünk-e a kegyelemmel.

A templom fontos része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll.

Az alagsorban kapott helyett a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét Márton Árpád festőművész három sicco-ja díszíti. A baloldali falképen az első magyar szent család látható. Szent István és Boldog Gizella 996-ban kötött házasságával népünk sorsa már nyugathoz, a kereszténységhez kapcsolódott. A magyarság nyugati kapcsolatának folytonosságára utal a Boldog Rupert Mayer (1876–1945) kompozíció. A harmadik képen istenszolgája Márton Áron püspök, az „emberkatedrális” látható. Kiállásával segített minket, hogy a bolsevizmus karmaiban is hűek maradhassunk Rómához, Európához, és a román elnyomás alatt pedig magyarságunkhoz.

A kápolnahajó falán két 18. századi szobortorzót helyeztünk el. Mindkettő 1944. szeptemberében „megsebesült”. Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus (1944. szept. 9-én), jobboldalt Nepomuki Szent János (szobrot 1944. szept. 11-én a szovjet katonák lefejezték) látható. Ez utóbbi a Szent Kereszt templomból való.

A kápolna szentélyébe csak hittel léphet be az ember. Akik beléptek a hit erőterébe, kezdve Szent Istvántól, azok odaadó munkával, sokszor nagy áldozattal, de a jövőt szolgálták. Akik megfogyatkozott hittel éltek, bizony mások alkotásaiból is torzót csináltak.

Itt mindenkinek döntenie kell: hogyan akar élni. Hittel vagy hit nélkül? A jövőnek csak egy alternatívája van! És itt mindenkinek döntenie kell, mielőtt átlépné a templom küszöbét!

A templomépítéssel valóra vált egy évszázados álom, és testet öltött egy szent törekvés. E templom minden részében székely népünk sok szenvedése, küzdelme és összefogása békés életté, jövőbe mutató eszmévé magasztosult.