A püspökségről Ferenc pápa gyalog átment a közeli Szűz Mária templomba
(Santa Maria Maggiore). Ezután autóval az Assisi Bazilika felső
templomába hajtott, ahol az olasz miniszterelnök, Enrico Letta fogadta a
Szentatyát. Miután üdvözölte a téren összegyűlt sok hívőt, a pápa
szívélyesen elbeszélgetett a kormányfővel. Ezt követően a bazilika
altemplomában lerótta tiszteletét Szent Ferenc sírjánál, fehér és sárga
rózsákat helyezett a sírra, majd térdre borulva imádkozott. Tizenegy órakor kezdődött a bazilika előtti téren a pápai szentmise, amelyen a Szentatya idézte Máté evangéliumából Jézus szavait: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől” (Mt 11,25).
"Pax et bonum! – (Béke és Áldás mindenkinek!) Ezzel a ferences köszöntéssel megköszönöm mindnyájatoknak, hogy eljöttetek ide, erre a történelemmel és hittel teli térre, hogy együtt imádkozzunk.
Ma én is, mint annyi más zarándok, eljöttem, hogy dicsőítsem az Atyát, mindazért, amit ki akart nyilvánítani egynek ezek közül a kicsinyek közül, akikről az evangélium szól, vagyis Ferencnek, egy gazdag assisi kereskedő fiának. A Jézussal való találkozás arra késztette, hogy hátat fordítson egy jómódú és gondtalan életnek és eljegyezze magát a „Szegénység Szűzanyjával”, a mennyei Atya valódi gyermekeként élve. Ez a választás Szent Ferenc részéről azt jelentette, hogy radikálisan követni kívánta Krisztust, felöltve magára Azt, aki gazdag volt és szegénnyé lett, hogy minket szegénysége révén gazdaggá tegyen (vö. 2 Kor 8,9). (Ő, a gazdag, értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok). Ferenc egész életében a szegények iránti szeretet és a szegény Krisztus követése két, egymáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó elem, ugyanannak az érmének a két oldala.
Miről tesz tanúságot nekünk Szent Ferenc ma? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. Mit mond nekünk, nem szavakkal – az könnyű - hanem életével?
1. Az első dolog, az alapvető valóság, amiről tanúságot tesz, az a következő: kereszténynek lenni életbevágóan fontos kapcsolat Jézus Személyével, annyit jelent, hogy fel kell magunkra öltenünk Krisztust, Hozzá hasonlóvá kell válnunk.
Honnan indul el Ferenc útja Krisztus felé? A kereszten függő Jézus tekintetétől. Hagyjuk, hogy ránk tekintsen abban a pillanatban, amelyben életét adja értünk és Magához vonz bennünket. Ferencnek része volt ebben a tapasztalatban, egészen sajátos módon a Szent Damján templomban, amikor a feszület előtt imádkozott, amely előtt ma én is leróhatom a tiszteletem. Jézus azon a kereszten nem tűnik halottnak, hanem élőnek! A vér lefolyik sebeiből, kezéből, lábából és oldalából, de az a vér életet fejez ki. Jézusnak nincs csukva a szeme, nyitva van, tágra nyílt: tekintete a szívhez szól. És a kereszt nem vereségről, kudarcról beszél nekünk: paradox módon olyan halálról beszél, ami maga az élet és életet teremt, mert a szeretetről beszél, és mert Isten szeretetének megtestesülése, és a szeretet nem hal meg, sőt, legyőzi a rosszat és a halált. Aki hagyja, hogy a megfeszített Jézus rátekintsen, az újrateremtődik, 'új teremtménnyé' lesz. Innen indul minden: ez a kegyelem élménye, amely átalakít, annak a megtapasztalása, hogy szeretnek minket anélkül, hogy kiérdemelnénk, bűnösségünk dacára is. Ezért mondhatja Ferenc Szent Pál nyomán: "Engem azonban Isten őrizzen attól, hogy mással dicsekedjem, mint Urunk Jézus Krisztus keresztjével" (Gal 6,14).
Hozzád fordulunk, Ferenc, és kérünk téged: taníts meg minket, hogy a kereszt előtt maradjunk, hogy hagyjuk, hogy ránk tekintsen Ő, taníts meg megbocsátani, felüdülni szeretete által.
2. Az evangéliumban ezeket a szavakat hallottuk: "Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve: én felüdítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű" (Mt 11,28-29)
Ez a második dolog, amiről Ferenc tanúskodik nekünk: aki követi Krisztust, megkapja az igazi békét, amelyet csak Ő, nem pedig a világ adhat nekünk. Szent Ferencet sokan a békéhez kötik, és ez helyes is, de sokan nem mennek mélyebbre. Milyen béke az, amelyet Ferenc befogadott, átélt és amit közvetít nekünk? Krisztus békéje, amely a legnagyobb szereteten, a kereszt szeretetén át haladt. A feltámadt Jézus békéje, amelyet tanítványainak adott, amikor megjelent közöttük és azt mondta: "Békesség nektek!" és miközben ezt mondta, megmutatta sebes kezeit és átszúrt oldalát (vö. Jn 20, 19.20).
A ferences béke nem egy negédes érzelem. És nem is egyfajta panteisztikus harmónia a kozmosz energiáival... Szent Ferenc békéje Krisztus békéje, amit az talál meg, aki magára veszi igáját, vagyis parancsolatát: szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket (vö. Jn 13,34; 15,12). És ezt az igát nem lehet arrogánsan, beképzelten és gőgösen hordozni, hanem csakis szelíd és alázatos szívvel.
Hozzád fordulunk, Ferenc, és kérünk téged: taníts meg minket, hogy "a béke eszközei legyünk", azé a békéé, amely Istenben forrásozik, a békéé, amelyet Urunk Jézus hozott el nekünk.
3. "Mindenható, fölséges és jóságos Úr... Áldott légy... és minden teremtményed". Így kezdődik Szent Ferenc Naphimnusza. Szeretet az egész teremtés iránt, annak harmóniájáért. Assisi szentje arról a tiszteletről tanúskodik nekünk, amelyet Isten teremtett. Az ember arra kapott meghívást, hogy ezt védelmezze, de elsősorban arra, hogy tanúságot tegyen a minden emberi lény iránti tiszteletről és szeretetről. Isten azért teremtette a világot, hogy a harmóniában és a békében való növekedés helye legyen. A harmóniáé és a békéé – erősítette meg a pápa. Ferenc a harmónia és a béke embere volt. A béke e városából határozottan és a szeretet szelídségével ismétlem: tartsuk tiszteletben a teremtett világot, ne a pusztítás eszközei legyünk! Tiszteljünk minden emberi lényt: érjenek véget a fegyveres konfliktusok, amelyek vérrel áztatják a földet, némuljanak el a fegyverek, és a gyűlölet mindenhol adja át a helyet a szeretetnek, a sértettség a megbocsátásnak, az egyet nem értés az egységnek. Halljuk meg azok kiáltását, akik sírnak, szenvednek és életüket vesztik az erőszak, a terrorizmus vagy a háború miatt a Szentföldön, amelyet Szent Ferenc annyira szeretett, Szíriában, és az egész Közel-Keleten, a világon mindenhol – könyörgött a pápa. Hozzád fordulunk, Szent Ferenc: nyerd el számunkra Istentől az ajándékot, hogy világunkban harmónia és béke legyen!
Végül nem feledkezhetem meg arról, hogy Olaszország Szent Ferencet, védőszentjét ünnepli. Ezt fejezi ki az olaj felajánlás hagyományos gesztusa is a fogadalmi mécsesekbe, amelyet idén Umbria tartomány ajánl fel. Imádkozzunk az olasz nemzetért, hogy mindenki mindig a közjóért munkálkodjon, azt nézve, ami inkább összeköt, nem pedig ami elválaszt – kérte Ferenc pápa.
Magaménak érzem Szent Ferenc imáját Assisiért, Olaszországért és a világért: „Kérlek tehát, ó, Uram Jézus Krisztus, irgalom atyja, hogy ne hálátlanságunkat nézd, hanem emlékezz mindig arra a bőséges irgalomra, amelyet ebben a városban gyakoroltál, hogy legyen mindig azok helye és otthona, akik igazán ismernek téged és dicsőítik áldott és dicsőséges neved mindörökkön örökké. Ámen.” (vö. A tökéletesség tükre, 124: FF, 1824).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése