A
kíváncsiság lelkülete konfúziót teremt és eltávolít bennünket Istentől,
a bölcsesség Lelkétől, a Szentlélektől, aki békét ad nekünk – mutatott
rá Ferenc pápa. November 14-én, csütörtökön reggel a Szent Márta házban
bemutatott szentmisén a Szentatya a Bölcsesség Könyvéből vett első
olvasmányt magyarázva megállapította, hogy az igazi keresztények a
Szentlélek bölcsességében élnek (Bölcs 7,22-8,1). E bölcsesség révén
haladnak előre ezzel az intelligens, szent, egyetlen, összetett és
kifinomult lélekkel.
Az életben ezzel a lélekkel előre haladni
azt jelenti: Isten lelke segít bennünket ítélethozatalainkban,
döntéseinkben Isten szíve szerint. Ez a lélek mindig békét ad nekünk! Ez
a béke lelke, a szeretet lelke, a testvériség lelke. Az életszentség
éppen ez. Az, amit Isten kér Ábrahámtól, „járj előttem és légy
tökéletes” – ezt a békét jelenti. Isten Szentlelkével és ezzel a
bölcsességgel áthatva kell cselekedni. Az a férfi és az a nő, aki
eszerint él, elmondhatja magáról, hogy bölcs férfi illetve bölcs nő
vagyok. Egy bölcs férfi és egy bölcs nő, mert Isten türelme vezérli
őket.
Az evangéliumban egy másfajta lelkület előtt találjuk
magunkat, amely ellenzi Istennek ezt a bölcsességét: ez a kíváncsiság
lelkülete (Lk 17,20-25).
Amikor magunkhoz akarjuk ragadni Isten
terveit, a jövőt, a dolgokat, amikor mindent tudni akarunk, kézben
akarunk mindent tartani. A farizeusok azt kérdezték Jézustól: „Mikor jön
el az Isten országa?”. Kíváncsiak! Tudni akarták a dátumot, a napot. A
kíváncsiság lelkülete eltávolít bennünket a Bölcsesség Lelkétől, mert
csak a részletek érdeklik, a napi kis hírek. Vagy az, hogy hogyan
csináljuk ezt vagy azt? Ez a „hogyan” lelkülete. A kíváncsiság lelkülete
nem jó: a szétszórás, az Istentől való eltávolodás, a túl sok beszéd
lelkülete. Jézus mond nekünk még egy érdekes dolgot: a kíváncsiságnak ez
a mondén lelkülete konfúzióhoz vezet.
A kíváncsiság késztet arra,
hogy szeretnénk hallani: az Úr itt van, vagy ott van. Ezt mondatja
velünk: „Ismerek egy látnokot, egy látnoknőt, aki leveleket, üzeneteket
kap a Szűzanyától”. A pápa hozzátette: „Szűz Mária egy Anya! És
mindnyájunkat szeret. De nem postai irodavezető, aki naponta üzeneteket
küld”. Ezek a hírek eltávolítanak bennünket az evangéliumtól, a
Szentlélektől, a békétől és a bölcsességtől, Isten dicsőségétől, Isten
szépségétől. Jézus azt mondja, hogy Isten országa nem úgy jön el, hogy
felhívja a figyelmet: a bölcsességben jön el. Isten országa köztetek van
– mondja Jézus: ez a Szentlélek műve, aki bölcsességet, békét ad
nekünk. Isten országa nem zűrzavar közepett jön el, mint ahogy Isten nem
szélviharban szólt Illés prófétához, hanem (1Kir 19,11-13) az enyhe
szellőben”.
Kis Szent Teréz gyakran mondogatta, hogy mindig meg
kellett torpannia a kíváncsiság lelkülete előtt. Amikor egy
rendtársnőjével beszélgetett, aki egy történetet mesélt el a
családjáról, az emberekről, egyik témáról a másikra térve, Kis Szent
Teréz szerette volna megtudni a történet végét. De érezte, hogy ez nem
Isten lelke, hanem a szétszórás, a kíváncsiság lelkülete volt. Isten
országa közöttünk van: ne keressünk furcsa dolgokat, ne keressünk
újdonságokat ezzel a mondén kíváncsisággal.
Hagyjuk, hogy a
Szentlélek vigyen előbbre bennünket, azzal a bölcsességgel, amely egy
enyhe fuvallat. Ez Isten országának Szentlelke, amelyről Jézus beszél.
Így legyen – fejezte be csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.
(vm) VR
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése