2013. 11. 18.

+ Dénes Anna Szeréna testvérről


Dénes Anna Szeréna (1925-2013) szociális testvér egyike volt azoknak, akik titkos összekötőként működtek titkos ordinárius és az állami nyomásnak ellenálló, Rómához hű lelkipásztorok között. Éveken keresztül naponként tette kockára szabadságát azért, hogy állandó futárszolgálatával segítsen megakadályozni a fenyegető egyházszakadást. Az erdélyi papság az ő révén értesült a titkos ordinárius rendelkezéseiről. 1954-ben Kolozsváron lakott - emlékezett meghurcolásáról -, illegális hitoktatást végzett, dec. 2-án éjjel érte jöttek, a Securitate börtönébe vitték, ahol nyolc hónapig egyedül tartották egy fűtetlen cellában. Arra akarták kényszeríteni, hogy másokra tegyen hamis vallomást. A vád tanújaként el akarták vinni egy bírósági tárgyalásra, de kijelentette: ha odaviszik, védeni fogja a vádlottat. Éhségsztrájkot kezdett, kijelentette: akkor hagyja abba, ha nem kényszerítik mások elleni hamis vallomástételre. Sokszor csukták jéghideg sötétzárkába. 1956. márc. 17-én a kolozsvári katonai törvényszék tíz évre ítélte, ebből hat évet börtönben, négyet pedig a baragani pusztaságban töltött, száműzetésben, egy vályogkunyhóban. A többi apácával és pappal együtt megjárták a nagyobb börtönöket. Kenyeret ritkán láttak, vizet kimérve kaptak, naponta 4-5 decit, ezt kellett beosztani tisztálkodásra és ivásra. Ősszel elvették a meleg ruhát és májusban visszaadták. A legkisebb fegyelmi vétségért, hangos beszédért azonnal bilincs, gúzsbakötés járt. Tízéves börtönélet után ott folytatta lélekmentő munkáját, ahol letartóztatásakor abbahagyta. A kolozsvári Szent Mihály-templom gondozójaként dolgozott, ugyanakkor „titokban” az egyetemisták lelki támasza, a szerzetesi hivatások ápolója volt.
 **
A kolozsvári per: Kolozsváron folyik az ún. "jurisdikciós" per 1956. március 17. - 19. A zárt tárgyaláson a katonai törvényszék Macskási Pál (Tov. Măciucaş Paul) - vezette tanácsa "hazaárulással" és "tiltott iratok rejtegetése és terjesztésével" vádolja a Simonfi-csoport tagjait. Valójában az a "bűnük", hogy szembenálltak Adorján Károllyal és néhány társával (akik egy Rómával szembenálló, a párt alá rendelt, kvázi "államosított" katolikus egyházat akartak létrehozni) és a még szabad lábon lévő titkos ordinárius, Fuchs Gábor, valamint a plébánosok egy része megpróbálták megakadályozni, hogy Adorjánék befolyásukat a papok nagyobb részére ki tudják terjeszteni. A per másnapján a törvényszék Simonfi Andor baróti káplánt, Pál József bonchidai plébánost, Ferencz Benjámin volt gyulafehérvári püspöki irodaigazgatót és dr. Gurzó Anaklét ferences teológiai tanárt 7-7; Fuchs Gábor petrozsényi plébánost, Erőss Lajos kolozsvári káplánt, Csutak László kolozsvár-szentpéteri káplánt, Ambrus György katonai plébánost, és Dénes Anna Szeréna kolozsvári szociális nővért 6-6; Márton József csíkszentsimoni káplánt és Hajdú Gyula kolozsvár-belvárosi káplánt "izgatás" vádjával 5-5 év börtönbüntetéssel sújtják. Hajdú és Márton József büntetése éppen amnesztia alá esik, ezért március 21-én kiszabadulnak. P. Gurzó Anaklét 1962-ben, Simonfi, Fuchs és Erőss 1964-ben szabadul. Pál Józsefnek 1961. november 29-én lejárt volna a büntetése, de őt is a Bărăgánba száműzik, akárcsak Ferencz Benjamint és Csutak Lászlót, ahonnan mindnyájan 1964-ben szabadulnak. Ambrus György 1960.  február 18-án halt meg P. Hajdú Leánder karjai között a Băile Mocrini mocsaraknál lévő munkatelepen. /Jakab László, Az erdélyi vértanú... 12.old./
**
1994. márc. 28-án az Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke vezette küldöttség Erdélyben elsőként a katolikus egyház személyiségeit tüntették ki, mert a katolikus egyház meg tudta őrizni belső függetlenségét a kommunista időszakban, ez ily módon Magyarországon nem sikerült.  Temesváron átnyújtotta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét dr. Boros Béla címzetes érseknek, aki 1951-től 1964-ig volt börtönben és P. Godó Mihály jezsuita szerzetesnek, aki 18 évig raboskodott. Entz Géza beszédében Márton Áron püspök emlékét idézte.  /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1/  
Március 29-én az Entz Géza vezette küldöttség Gyulafehérváron megkoszorúzta Márton Áron sírját, majd kitüntetést adott át Erőss Lajos apostoli protonotáriusnak, Léstyán Ferenc pápai prelátusnak, ny. marosvásárhelyi főesperes plébános az érdemrend Kiskeresztjét kapta. 
Dénes Anna Szeréna, a Szociális Testvérek Társaságának szerzetesnővére, a kolozsvári leányok volt nevelője, aki súlyos börtönbüntetést szenvedett, a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Arany Érdemkeresztjét vette át.   Dénes Anna Szeréna testvér 1985-től 2004-ig a lebénult Erőss Lajos nagyprépost hűséges gondozójaként tett tanúságot keresztényi magatartásáról. 
 
Akiket kiemeltek a kitüntetéssel - mondta Entz Géza -, azok valami sajátosat vállaltak egy közösség fenntartása, fennmaradása érdekében, az anyaszentegyház szolgálatában. Az anyaszentegyház szolgálata minden emberi közösség szolgálatát, így a Romániába szakadt magyarság szolgálatát is jelenti, oly módon, hogy ez a magyarsággal együtt élő népek érdekeit is szolgálja. Léstyán Ferenc, köszönetet mondva a kitüntetésért, válaszában elmondta, szeretné megosztani, továbbadni az elismerést azoknak, akik az elmúlt években szenvedtek. Elsősorban Márton Áron püspökre gondolt és a többiekre, akik a püspök bebörtönzése után, mint a walesi bárdok, sorra mentek a börtönbe, azoknak, akik börtönben haltak meg, azoknak a papoknak, akiket kivégeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
(Udvardi Frigyes, Vincze Gábor írásai alapján )
2009-ben a Gyulafehérvári Róm. Kat. Érsekség Millenniumi kitüntetésében részesült. 
Áldozatos életéért jutalmazza meg Urunk az örök boldogsággal.
RIP

Gyászjelentője: + Dénes Anna Szeréna SSS testvér
Beszéd Dénes Anna Szerénatestvér felett

1 megjegyzés:

  1. Köszönöm nagyon szerettem. Nagytatám huga volt. Nyugodjék békében.

    VálaszTörlés