A hargitai csata a búcsú patinája
A csíksomlyói búcsú
eredettörténete címmel Darvas-Kozma József katolikus esperesnek jelent meg
könyve, melyben egyházjogi és egyháztörténeti szempontból vizsgálja a búcsút.
Az alábbiakban a szerzővel beszélgettünk.
– A csíksomlyói pünkösdi
búcsút sokan vizsgálták, mi késztette Önt arra, hogy kötetet írjon az
eredetéről?
– A rendszerváltás után
elindult egy fajta vita, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú mihez kötődik. A
ferencesrendi hagyomány, meg úgy általában a csíki köztudat azt tartja, hogy a
Hargitán, a Tolvajos tetőn 1567 május 17-én volt egy csata a csíki katolikusok
és az unitárius hitre téríteni szándékozó székely sereg között. Ez a harc a
katolikusok győzelmével ért véget és ennek emlékére is gyülekeznek minden évben
Csíksomlyón a hívek. Van egy olyan vélemény is, hogy ez az ütközet nem történt
meg, mivel nem lehet olyan eredeti, korabeli dokumentumot találni, amely erről
írna. Foglalkoztatott mindig ez a téma és, amikor 2009-ben bemutatták Mohay
Tamás néprajzkutatónak A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás Történet, eredet,
hagyomány című könyvét, amelyben úgy vélem, hogy egy köztes megoldással
próbálta feloldani ezt a vitát, éreztem, hogy illene a népi emlékezetre
hagyatkozva és az egyházjogi és egyháztörténeti szempontból is újravizsgálni a
búcsú történetét.
– Milyen következtetésekre
jutott, mikortól eredhet a búcsú?
Búcsút engedélyezni az a
pápának fenntartott jog. 1300-ban VIII. Bonifác pápa volt, aki elsőként a
középkorban a búcsúengedélyezést szabályozta. Először 50 éves ciklikusságban,
majd 25 éves időközönként hirdettek búcsút a pápák. Legutóbb 2000-ben II. János
Pál pápa Krisztus születésének kétezredik évfordulója tiszteletére hirdetett
búcsút. Elkezdtem tanulmányozni, hogy melyik pápa adott engedély
pünkösdszombati és pünkösdvasárnapi búcsúra és eljutottam a pálosokig.
Tudniillik IV. Szixtus pápa Mátyás
király kérésére 1471-ben búcsút engedélyezett tíz pálos kolostorban, majd 1475-ben minden pálos kolostorban, utóda VIII. Ince
pápa 1484-ben adott a pálos rendnek búcsúengedélyt pünkösdszombatra és
vasárnapjára. Minden bizonyíték arra mutat ugyanis, hogy ferencesrend előtt, a
pálos rend volt Csíksomlyón. Erre utaltak az 2010-ben
végzett régészeti ásatások, amelyek 14 századi leleteket azonosítottak. A monostort valószínű, Lackfi Endre erdélyi vajda
építtette, fogadalma emlékére, hogy a székelyekkel a moldvai részeket
megszállva tartó tatárok fölött nagy diadalt aratott 1345 és 1352-ben. 1421-ben
majd 1432-ben a törökök, amikor a Székelyföldet feldúlják, felégetik, földig
rombolják a kolostort is. Bizonyára a szerzetesek egy részét lemészárolták,
tudniillik a pálosok harcos rendet képviseltek, életüket is képesek voltak
áldozni azért, hogy a pogány Mária-országát ne tiporja. A túlélők pedig a Salvator remeteségbe húzódtak vissza,
lemondva a lerombolt monostorról. A túlélő remetéket a nép szívesen felkereste a Salvator
hegyen. Hunyadi János vajdának és a pápa követe Újlaki
Dénesnek jogában állt egy szerzetesrend monostorát, egy másiknak átadni, így
kaphatta meg a ferencesrend 1442-ben. 1448-ban már a hitélet és középfokú
oktatás elindult a csíki konventben, mert a 12
felsőfokú végzettséggel rendelkező szerzetesek
közül kettő mindig a középfokú iskolát vezette. Nagy valószínűséggel a
pálos hagyományból a ferencesek átvetté a búcsút is.
- Milyen
források utalnak az 1567-es csatára?
János
Zsigmond fejedelem Csíkba küld kilenc prédikátort, hogy itt térítsenek
mindenkit unitárius hitre. Mikes kapitány ezekkel úgy bánt el akár Mátyás
király a huszitákkal, nyakig a földbe ásatta őket, ahogy mondta elültette a
palántákat, amelyek persze imigyen nem kelhettek ki. Ennek hatására Telegdi
Mihály a Székelytámadt vár királybírója összegyűjti a Homoród-menti és
Nyikó-menti unitárius székelyeket, akiket szabad rablás ígérete mellett
felbiztat, hogy meginduljanak Csík ellen. Mikest pedig élve fogják el, hogy pünkösd napján Udvarhelyen kivégezzék. Egy Fabritius nevű diplomata pap, aki János Zsigmond
udvarához tartozott leértesíti levélben a csíkiakat. Ők pedig összegyűlnek és a
többit már ismerjük. A térítésekről tudhatunk például a szentegyházi katolikus
egyházközség 1572-ben írt panaszleveléből, amelyet Báthory István fejedelemhez
küldtek, hogy az udvarhelyi királybíró nem engedi, hogy körmenetet tartsanak,
hogy papot tartsanak, ami akkoriban ellehetetlenítette a működésüket. A
fejedelem visszaír a bírónak, hogy engedélyezze az egyházközség akadálytalan
működését. Szintén Báthory István telepíti be a jezsuita szerzeteseket,
megalapítván 1580-ban a kolozsvári egyetemet. Ezek a jezsuiták misszióztak
1581-ben Csíkban, itt értesültek a csatáról, és mivel ők „dokumentgyárosok”
voltak, vagyis minden útjukról, tapasztalataikról be kellett számoljanak, be is
jegyzik a történetet a domus historiájukba. 1729-ben Péterffy Domokos
ferencesrendi misszionárius másolja ki, az akkori rendházfőnök engedélyével ezt
a dokumentumot, és ugyanezt a domust használja fel később Cserei Farkas is. 1572-1780-ig
több mint harminc olyan utalást találtam, köztük a Csíki papság és a Szentegyházi hívek 1735-ben kelt levelét, ami a hargitai csata győzelme nyomán fogadalmi
búcsúként tünteti fel a csíksomlyói pünkösdi búcsút, tehát nem 1567-ből ered, de
a győztes csata egy újabb patinát, erőt, hírnevet adott neki.
Szőcs Lóránt
Csíki Hírlap
Pünkösdre ajánlott cikkek:
A csíksomlyói pünkösdi búcsú - rövid története -
Csodákkal jeleskedő Csíksomlyói Szűzanya
Csodákkal jeleskedő csíksomlyói Segítő Mária
Visszük a csíksomlyói Madonna képmását
Csíksomlyóra zarándokolunk
A csíksomlyói pünkösdi búcsú
Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony
Csíksomlyón vitéz nagybányai Horthy Miklós
**
Miért van szükségem a bérmálásra?
Bérmálás
Csak bérmálkozóknak
Bérmálásra készülünk
Csak bérmálkozóknak! 1. rész
Csak bérmálkozóknak! 2. rész
Csak bérmálkozóknak! 3. rész
Csak bérmálkozóknak! 4. rész
Szülők- és bérmaszülő értekezlete
Bérmálkozás idején
A BÉRMÁLÁS SZERTARTÁSA
Pünkösdi bérmálás Csíkszeredában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése