Megkezdődtek
a Márton Áron-emlékév rendezvényei pénteken Csíkszeredában, Márton Áron
erdélyi római katolikus püspök felszentelésének a 77. évfordulóján.
A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága a püspök születése 120.
évfordulója alkalmából nyilvánította Márton Áron-emlékévvé a 2016-os
évet, az ebből az alkalomból tartott rendezvények fővédnökségét Áder
János köztársasági elnök és Jakubinyi György, a Gyulafehérvári római
katolikus főegyházmegye érseke vállalta.
A csíkszeredai Márton Áron főgimnáziumban tartott péntek délutáni ünnepi
rendezvényen Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár a
püspököt olyan emberként mutatta be, aki „nemcsak a gyulafehérvári
püspökség, hanem az erdélyi magyarság és az egész magyar nemzet sorsát a
vállára vette". Tulajdonságai közül az alázatosságot és szókimondást
emelte ki, megjegyezvén, hogy ha Márton Áron közöttünk lenne, ma sem
hallgatna.
„Szóvá tenné azokat a sérelmeket, amelyeket az erdélyi magyar embereknek
el kell szenvedniük – jelentette ki az államtitkár. – Kimondaná, ahogy
nekünk is ki kell mondanunk, hogy hiába állítják hivatalos szervek, hogy
Székelyföld nevű területi egység nem létezik, és jelképei ezért nem is
számítanak regionális jelképeknek. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz. Sőt
hisszük és valljuk, hogy a székelyeknek elidegeníthetetlen joguk van
ahhoz, hogy ezen a területen önállóan döntsenek ügyeikről" – fogalmazott
Potápi Árpád.
Az államtitkár úgy vélekedett, hogy akkor lehetünk hűek Márton Áron
emlékéhez, ha vállaljuk örökségét, „ha nem hallgatunk, hanem bátran
felszólalunk, hitünk, és nemzetünk megtartása érdekében".
Az emlékév keretében megannyi rendezvényt tartanak Erdélyben. Borboly
Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke úgy vélekedett: „a 2016-os
év legnagyobb kalákája lesz" az emlékév rendezvényeinek a megszervezése.
Márton Áron püspökké szentelésének a 77. évfordulója alkalmából péntek
délelőtt a csíksomlyói kegytemplomban tartottak ünnepi szent misét,
melyet Jakubinyi György érsek celebrált.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között
vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik
legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók
deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították
Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza
címet adományozta neki.
A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben
letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd
1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem
hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat
fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem
kötött konkordátumot a román kommunista állammal.
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése