A Szentatya február 18-án, csütörtökön délután 3 órakor megérkezett a római Ciampino repülőtérre. Ezzel lezárult tizenkettedik apostoli útja, amely során Mexikóba látogatott.
Apostoli látogatása utolsó napját Ciudad Juárezben, a mexikói–amerikai határon töltötte a pápa. Ellátogatott egy börtönbe, találkozott a munka világának képviselőivel, majd szentmisét mutatott be a határ mellett, amelybe az amerikai oldalon összegyűlt hívek is bekapcsolódtak. Ezt követően helyi idő szerint este 7 óra után vett búcsút vendéglátóitól a repülőtéren.
A Szentatya köszönetet mondott az Úrnak a lehetőségért, hogy a mindig meglepetéseket okozó Mexikóba látogathatott. Elmondta, úgy érezte, hogy befogadásra talált – a mexikóiak megnyitották előtte életük és nemzetük kapuit.
A búcsúzáskor Ferenc pápa Octavio Paz mexikói író Testvériség című versét idézte, amely bemutatja Isten rejtélyes, de valóságos jelenlétét minden emberben, különösen is a legszegényebb és leginkább rászoruló emberekben, majd úgy fogalmazott, az éjszaka hosszúnak és nagyon sötétnek tűnhet, de ezekben a napokban megtapasztalhatta, hogy a mexikói népben sok olyan fény van, amely reményt nyújt.
A tanúságtételekben és az emberek arcában megláthattam Isten jelenlétét, aki továbbra is együtt halad az úton és vezeti a mexikóiakat, táplálva bennük a reményt. Sokan mindennapi erőfeszítéseikkel lehetővé teszik, hogy a társadalom ne ragadjon bele a sötétségbe. Sokan az utak mentén felém nyújtották gyermekeiket, akik az ország jövőjét jelentik. Szeressük őket és gondoskodjunk róluk – buzdított a pápa. – Ezek a gyermekek a holnap prófétái, egy új hajnal jelei, ők e sokat szenvedett nép reménye.
Végül a Guadalupei Szűz Mária közbenjárását kérte Ferenc pápa, hogy továbbra is látogassa meg Mexikót, és járjon ezen a földön. Ezt az országot ugyanis nem lehet megérteni nélküle. Segítse továbbra is a mexikóiakat, hogy az irgalmasság és a kiengesztelődés misszionáriusai és tanúságtevői lehessenek.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése