1945. tavaszára a világon mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a
világháborút a náci Németország elveszítette, és a háború után az USA és
a Szovjetunió lesz a világ két, egymással nem éppen barátságos
viszonyban álló szuperhatalma. Hamarosan az is eldőlt, hogy Sztálin
azért cserébe, hogy Berlinig pofozta a német hadsereget, és ezzel
megnyerte a háborút a szövetségeseknek, a Kelet-Európa feletti uralmat
kéri cserébe.
Mindez így együtt már sok volt Churchillnek, aki gyűlölte a
kommunistákat és nem bízott Sztálinban. Miután kiderült, hogy az
oroszok ott maradnak Európában, az amerikaiak pedig a csendes-óceáni
hadszíntérre figyelnek, a brit miniszterelnök kiadta a parancsot a
vezérkarnak: dolgozzák ki a haditervet a szovjetek megtámadására,
mielőtt még Sztálinnak jutna eszébe kiterjeszteni az európai befolyását.
A tábornokok ugyan őrültségnek tartották az ötletet, de a haditerv
elkészült, a neve
Operation Unthinkable (Elképzelhetetlen Hadművelet) lett.
A támadás időpontját 1945. július elsejében
határozta meg Churchill, vagyis kevesebb mint két hónappal azután, hogy a
németek feladták a második világháborút, már kezdődött volna a
harmadik. A terv meglehetősen vakmerő volt: Drezda körzetében ment volna
neki az oroszoknak az egyesített brit-amerikai haderő, lengyelekkel,
illetve 100 ezer felfegyverzett német hadifogollyal megerősítve. Az
egyetlen esélyük a meglepetés ereje lett volna, a szovjetek ugyanis
nyomasztó emberfölényben voltak: a szövetségesek 103 hadosztályával
szemben 264-et állomásoztattak Kelet-Európában, ebből a páncélosok
aránya 36:23 volt, a légierőnél pedig 6700 vadászgépet és 2400 bombázót
tudtak volna a szövetségesek felvonultatni a szovjetek 9300 és 3400
hasonló gépével szemben.
Igen ám, de Churchillnek volt egy titkos
aduásza: az amerikaiak atombombája, ami ugyan hétpecsétes titok volt, de
valójában tudott róla ő is, és Sztálin is. Alan Brooke, brit vezérkari
főnök visszaemlékezései szerint Churchill a potsdami békekonferencián
azzal érvelt
egy vitában, hogy "...megmondhatjuk az oroszoknak, hogy ha nagyon
ugrálnak, egyszerűen letöröljük Moszkvát a térképről, aztán
Sztálingrádot, aztán Kijevet, aztán Szevasztopolt". Truman amerikai
elnöknek azonban esze ágában sem volt beszállni az őrült tervbe, és a
szovjetekkel háborúba bonyolódni, miközben még Japán sem adta meg magát.
Ráadásul összesen három bombájuk volt: a Trinity tesztrobbantásé,
Hirosimáé, és Nagaszakié – a következő pedig csak valamikor '45 őszére
készült volna el (ezt egyébként Tokiónak szánták abban az esetben, ha a
japán császár nem kapitulál).
Időközben a brit konzervatív párt
elveszítette az 1945-ös választást, és a szovjet inváziótól rettegő
Churchill átadta a miniszterelnöki posztot Clement Attlee-nek. Az
Elképzelhetetlen Hadművelet aktáit
titkosították,
és csak 1998-ban került nyilvánosságra a tartalmuk.
Sztálin kiterjedt
kémhálózata segítségével ennek ellenére tudomást szerzett a brit
tervről, történészek szerint ez nagyban hozzájárult a hidegháború,
illetve a nyugati hatalmak és a szovjetek közti kölcsönös paranoia
kialakulásához.
Hanula Zsolt - http://index.hu/tudomany/til/2016/02/01
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése