Kelemen Hunor szerint a román politikai elit tagjai pártállástól
függetlenül a mai napig attól tartanak, hogy Románia feldarabolható,
egyes területei elcsatolhatók.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke – aki a
miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti Romániában – az Erdélyi
Magyar Filozófiai Társaság 2014-es tanulmányi napjai keretében a
Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tartott előadást a román
politizálás hagyományairól, sémáiról.
„A mai napig nem hitték el, hogy ez az ország az övék, ezt megkapták.
Úgy gondolnak az országukra, hogy az bármikor elveszíthető,
szétdarabolható, elvihető" – ecsetelte a román politikai szemlélet
jellemzőjét az RMDSZ elnöke. Hozzátette, ez a bizonytalanságérzet
gerjeszt bizalmatlanságot a román politikusokban a kisebbségekkel és
sajátosan a magyarsággal szemben.
Az ország egységének féltésével magyarázta a miniszterelnök-helyettes az
erős központi kormányzáshoz való ragaszkodást is. „Mindig úgy érzik, ha
kiengedik Bukarest kezéből a hatalmat, az ország szétesik" – mondta.
Kelemen Hunor szerint az ország nemzetállami jellegéhez való viszonyulás
az utóbbi 25 évben alig változott, és arra sincsen remény, hogy ez
hamar megváltozzon. „Tulajdonképpen a kisebbségek beolvasztásának az
egyik módja, hogy folyamatosan emlegetik a nemzetállami jelleget, és
mindent annak rendelnek alá, hogy ezt megerősítsék" – jelentette ki.
Hozzátette, érzékelhető változás a román mentalitásban, de ez sokkal
lassúbb, mint amilyenre a magyarság vágyik. Úgy vélte, az Erdély
Romániához való csatlakozását kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés
századik évfordulója vezethet el oda, hogy a román társadalom alaposan
átgondolja a nemzeti kérdést, és levonja belőle a következtetéseket.
Kelemen Hunor jó jelnek tartja, hogy egyre nagyobb odafigyelés övezi a
román történészek egy szűk csoportjának munkáját, akik – elrugaszkodva a
tabuktól – új megközelítésben láttatják Románia 20. századi
történelmét.
MTI
P.S. Ki amitől fél, attól nem menekül?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése