"Hosszú évek szenvedéseinek tüzében megtisztult lélek hagyta el porhüvelyét Gróf Majláth Gusztáv Károly dr.
c. érseket, volt erdélyi róm. kath. püspököt f. hó 18-án, hétfőn délután 5 órakor
magához vette az Úr. Egy nagy lélek rázta le magáról a földiség rabbilincseit,
hogy elvegye földi szenvedéseinek, megpróbáltatásainak, csalódásainak megalázásainak méltó jutalmát. Isten adjon porainak csendes pihenést, nagy lelkének pedig méltó helyet az emberi elme által fel nem fogható titokzatosságban, amit az Írás szavai szerint az Úr azoknak készített, akik Őt
igazán szeretik. Mert Majláth érsek szerette az Istent és csak Istennek szolgált.
A nagy halott emléke pedig
itt él közöttünk tovább. Sohasem fogja elfeledni Erdély katolikussága, hogy
volt egy szentéletű püspöke, aki új nemzedékeket tanított úszni az élet tengerén.
Alul kezdte az építést, a zsenge gyermeklelkeknél és célját nem tévesztette el.
Új lelkiséget, új életcélokat vitt be az ifjúság életébe, s az Úr követésében a
legnagyobbak legnagyobbja volt: elosztotta mindenét s szegényen és egyszerűségben
adta vissza nagy lelkét Teremtőjének.
Rebegjen egyházmegyénk minden híve egy röpke
fohászt a mindenség nagyhatalmú Istenéhez, hogy lelke érje el az Úr trónját."
/Csíki Néplap, 1940. március 20. 3. oldal/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése