Kedves óvodások, tanulók,
cserkészek!
Tisztelt ünneplő Testvéreim!
2015. március 10-én a Székely Szabadság Napján rövid megemlékezést
és tiltakozást tartottunk 17,30 órakor a Szabadság téren, ahol felolvasták a
Peticiót, imát mondtam és himnusszal zártunk. Ezt követően három jelenlévő
megjegyezte: hiányoltuk a beszédet, de még adunk egy esélyt Önnek.
Válaszom rövid volt, a felkéréshez igazodtam és azért nem
beszéltem.
Tisztelt Jelenlévők!
Március 15. a magyar nemzet ünnepe. Ami
1848. március 15-én Pesten zajlott, annak híre csak április 4-én érkezett el Csíkszeredába.
Ekkor kezdődött itt a forradalom. Majd 1849. január 18-án Gál Sándor ezredes érkezett meg, és néhány nap alatt sikerült három csíki zászlóaljat megszerveznie
és fegyverbe állítania. Ezek a későbbi 76, 77. és 78. honvéd zászlóaljak,
melyek élére Sándor László, Endes József és Kabos Károly őrnagyokat állította.
Ezzel a csíkiak bekapcsolódtak a magyar szabadságharcba. Ott küzdöttek
Szebennél, a Piski-hídnál, április 16-án Szörénybalázsnál (Vojszlova), ahol az
ellenség ágyúit elfoglalva, azokkal verték szét a német és román ellenséget.
Küzdelmüket látva, Petőfi másnap megírta A
székelyek című versét, amit a Debreczeni Közlönyhöz küldött el ezzel a megjegyzéssel:
„A székely akkor ilyen vitéz, ha vezére
még vitézebb!” Megismétlem: „A
székely akkor ilyen vitéz, ha vezére még vitézebb!”
Éppen ezért politikusainkat, hivatalt viselő elöljáróinkat, akik autonómiánk mellett kiállnak, akik ilyen lehetőségek között mernek dolgozni, ne szidja senki! Még a Székelyhonon se! Mert ez mérgezi a közösséget. Nekünk bátorítanunk kell a vezetőinket, a vezéreinket, hogy mi is bátrabbak legyünk.
Éppen ezért politikusainkat, hivatalt viselő elöljáróinkat, akik autonómiánk mellett kiállnak, akik ilyen lehetőségek között mernek dolgozni, ne szidja senki! Még a Székelyhonon se! Mert ez mérgezi a közösséget. Nekünk bátorítanunk kell a vezetőinket, a vezéreinket, hogy mi is bátrabbak legyünk.
Tisztelt
Ünneplő Testvérek!
Napjainkban a Székelyföld autonómiáját
akarjuk. Az autonómiát ma szubszidiaritásnak mondjuk. A szó jelentése: kisegítés, felsegítés. A
kereszténydemokrácia egyik alapelve ez, amely szerint egy adott szervezeti
szint amit megtud oldani, abban magasabb szint nem jogosult dönteni.
A szubszidiaritás szabályozza az egyes emberek, a kisebb-nagyobb közösségek, a
társadalom és az államhatalom kölcsönös viszonyát. A személyi szabadsággal és a
közösségi élettel kapcsolatos feszültségek feloldására is szolgál (v.ö. ApCsel
6,1-7).
A magasabb szervezeti szintek
feladata a kisegítés, az önszerveződés
támogatása, és döntés a helyi szinten bizonyíthatóan nem kezelhető kérdésekben.
Ez azt is jelenti, hogy Csíkszeredának ne dirigáljon Bukarest (Budapest, Brüsszel), hanem a hatalom előbb támogassa a várost, s utána tartson ellenőrzést!
- A szubszidiaritás azt kívánja, hogy mindazt, amit az egyes ember vagy egy
kisebb közösség céljának megfelelően meg tud valósítani, azt a nagyobb közösség
vagy az államhatalom ne sajátítsa ki önmagának. Ha ezt tenné, megsértené az
ember személyi szabadságát, felelősségtudatát, és lehetetlenné tenné az
öntevékenységet.
Az államhatalom feladata támogatni az embert, a kisebb
közösségeket, beleértve a nemzetiségeket is, amennyiben rászorulnak és
tevékenységük megfelel a közjó érdekeinek. Egészséges társadalomban a
közösségek és társadalmi mozgalmak száma döntő jelentőségű. Ebben fogalmazódik
meg a közjó gyakorlati tartalma. Ezek jelentik a különböző politikai pártok
részére is a társadalmi alapot, és rájuk tartozik azok tevékenységének ellenőrzése.
A szubszidiaritás elvéből
következik:
1) a társadalom (egyén, család, lakóhelyi és munkahelyi
közösségek, települések, egyházközségek, régiók, nemzeti szervezetek, állam, nemzetközi
közösségek) életének hierarchikus
rendezőelv szerinti szemlélete;
2) országos és nemzetközi területi szinten a föderalista berendezkedés;
3) állami szinten széleskörű önkormányzati rendszer (az adott helyi közösség
függetlenül működik, és saját ügyeiben önálló döntési jogosultsággal
rendelkezik, a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat felettük!);
4) pluralizmus a szellemi életben és az
oktatásban;
5)demokratikus
módszerek alkalmazása a legalacsonyabb
közösségektől a legmagasabbakig;
6) az egyének joga és kötelezettsége a
társadalom életében való cselekvő részvételre és a hatalom ellenőrzésére.
A
rendszerváltás óta az erdélyi magyarság a következő követeléseket fogalmazta
meg:
1.) A magyar nyelv, mint regionálisan hivatalos
nyelv használata.
2.) Oktatási és a kulturális életünk saját
magunk által való igazgatása.
3.) A területi, közigazgatási beosztás
befolyásolása, hogy minél kisebb arányban legyenek regionális kisebbségek.
4.) Gazdaság- és területfejlesztési
esélyegyenlőség.
5.) A magyar
kisebbség szimbólumainak hivatalos elismertetése.
Itt egy kis
beszúrással emlékeztetni szeretnénk Románia vezetőit, hogy 1848-ban megalakult
magyar kormány a XXI. törvénycikkelyben a nemzeti színt és az ország címerét ősi
jogaiba visszaállította. A 2. §. így szól: „Ennélfogva a háromszínű rózsa polgári jelképen újra
felvétetvén, egyszersmind megállapittatik, hogy minden középületnél s
közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a
nemzeti lobogó és ország címere használtassék. - Egyébiránt a kapcsolt
Részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország színei és címere mellett,
saját színeiket és címerüket is használhassák.” Képviselőink ezt a paragrafust fordítsák le román nyelvre
és tegyék a kormány asztalára, hogy szembesüljenek azzal, hogy a magyarok
1848-ban tiszteletben tartották a nemzetiségek jogait, amit az EU-s Románia
2015-ben sem akar tudomásul venni, hanem üldözi szimbólumainkat és himnuszunkat! Ez a demokrácia megcsúfolása.
6.) Folyamatos parlamenti, önkormányzati, sőt kormányzati
képviselet igénye.
7.) A jó szomszédság ápolása a két ország között,
és a magyarországi egyéni emancipáció (Viccesen: Mikor lesz a székelyből román?
– Amikor átlépi a magyar határt!).
Tisztelt Ünneplők!
Azt akarjuk, hogy az erdélyi magyarság jogos követeléseit vegye tudomásul a román kormány, a parlament és a szenátus, sőt a
német származású államfő is, és teljesítsék!
Figyelmeztetőül szabadon idézem Nicolae Bălcescut,
aki a Românii supt
Mihai-Voievod Viteazul könyve végén azt írta a vajdáról: "Erdélybe
jött, de nem enyhítette népe sorsát, ezért megérdemelte bukását!"
A szubszidiaritás alapján, az ország felelős
urai, ha nem veszik figyelembe az erdélyi magyarság (és románság) jogos igényeit, akkor bukásuk előbb-utóbb bekövetkezik, s meg is érdemlik!
Amilyen mértékkel mértek ti, majd nektek is olyan mértékkel fognak mérni!
Amilyen mértékkel mértek ti, majd nektek is olyan mértékkel fognak mérni!
Emberi, demokratikus igényeinket hangoztatjuk, a szubszidiaritás
érvényesülését, az autonómiát kérjük. Ez isteni jogon minket megillet, ezért fogunk tovább küzdeni.
Ha Székelyföld visszakapja autonómiáját, azzal nem csorbul a románok joga,
ezt garantáljuk. Az itt élő románok veszélyt jelentő része legföljebb attól fél, nehogy úgy viszonyuljunk majd hozzájuk,
ahogy ők viszonyulnak most is hozzánk!
Éljen a magyar szabadság! Éljen a nép!
Csíkszereda 2015. március 15.
Darvas-Kozma József
Ajánló:
Mit kíván a külhoni magyarság 2012. március 15-én?
1848-2012: Megbüntetett Magyarország és a 7 követelmény
Hogyan lettem híres? avagy a balliberális rágalmak szelében
1. Darvas-Kozma József beszéde 2012 március 15-én - YouTube
www.youtube.com/watch?v=1o1E6WdJ-30
2012. márc. 18. – Darvas-Kozma József beszéde a csíkszeredai Gál Sándor szobornál 2012 március 15-én ( részlet )2.Mit kíván ma a magyar nemzet? - Székelyhon.ro
szekelyhon.ro2012. márc. 16. - 5 percHét követelményben fogalmazta újra 1848 követeléseit csütörtökön Darvas- Kozma József címzetes esperes, aki ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése