Kincses Előd ügyvéd szerint a marosvásárhelyi viszonyokat máig
meghatározza a városban 1990 márciusában kirobbant román-magyar véres
összecsapás. A marosvásárhelyi magyar közösség - vezetői tisztségéből a
Fekete március alatt lemondatott - emblematikus alakja úgy látja,
Marosvásárhely azóta is a román-magyar küzdelem frontvárosa maradt.
Kincses Előd az MTI-nek adott interjúban a Marosvásárhelyi Orvosi és
Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult szembenállást, a Székely
szabadság napjára tervezett magyar tiltakozás betiltását, de a
marosvásárhelyi magyarok azóta történt tömeges elvándorlását is a Fekete
március számlájára írja. Hozzáteszi, Marosvásárhelyről éppen az
önbizalommal rendelkező, mozgékony, vállalkozó szellemű magyarok
költöztek el, és hiányukat nagyon megsínyli a közösség.
"Úgy
jártunk, mint a Szovjetunió, megnyertük a háborút, de elvesztettük a
békét" - állapította meg. A jelenleg közel 128 ezer lakosú városban a
Fekete március után csökkent 50 százalék alá a magyarok számaránya. A
magyarság ma a lakosság 45 százalékát teszik ki, és 2000 óta már a
polgármesteri tisztséget sem sikerül a közösség soraiból érkező
politikusnak elnyernie.
Kincses elmondta, az utóbbi években
is az események újabb és újabb részletei világosodtak meg előtte, de
ezek nem módosítják azt az 1990-ben megfogalmazott álláspontját, hogy a
marosvásárhelyi román-magyar összecsapást az 1989 decemberében
megszüntetett Securitate robbantotta ki. Előzőleg a Ceausescu-rendszer
politikai rendőrségének a teljes állományát három hónapos fizetett
szabadságra küldték. Ez a szabadság járt le márciusban.
"A
román közvéleményt meg kellett győzni arról, hogy szükség van a
titkosszolgálatra, hiszen a magyar veszélytől ez tudja megvédeni az
országot" - jelentette ki az ügyvéd. 1990 március 26-án meg is alakult a
Securitate állományából a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), amelynek
létrehozása nem okozott megütközést a romániai társadalomban. Kincses
Előd vitatta két marosvásárhelyi történész kutatásainak két éve
közzétett eredményeit, amelyek szerint elsősorban helyi erőcsoportok
felelősek az összecsapásért.
Több tanúnak a vallomását is
idézte, akik szerint Ion Iliescu ideiglenes elnök pontosan tudta, hogy
mi történik Marosvásárhelyen, de nem hozott intézkedéseket a konfliktus
megfékezésére. "Iliescunak szüksége volt a marosvásárhelyi
összecsapásra" - állapította meg. Azt is hozzátette, elsősorban a
magyarok önmérsékletén múlt, hogy nem terjedt ki még jobban a
konfliktus. Emlékeztetett, személyesen beszélte le március 20-án a
Székelyudvarhelyen gyülekező székelyeket a marosvásárhelyi bevonulásról,
így a város felé elindított bányászok vonatait is visszafordították a
székelykocsárdi vasútállomásról.
Óvatosan reagált arra a
kérdésre, hogy a Klaus Iohannis elnök hivatalba lépése után elindult
folyamatok elvezetnek-e a Fekete március eseményeinek hatósági
feltárásához, és a bűnösök felelősségre vonásához. Hozzátette, az
államfő hivatalosan nem szólhat bele az igazságszolgáltatás ügyeibe, és
Iohannis különben is rendkívül óvatos és hárító magatartást tanúsít a
magyar ügyekben.
Kincses Előd 1990 márciusában a Nemzeti
Egység Ideiglenes Tanácsának Maros megyei alelnöki tisztségét töltötte
be. 1990 március 19-én erről a tisztségről mondott le az ellene tüntető
marosvásárhelyi románok nyomására. Pár nappal később a megtorlásoktól
tartva Magyarországra menekült, ahonnan csak hat és fél évvel később
térhetett vissza szülővárosába.
mti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése