A
bérmálkozó EMBERKE csak négy betűből
áll:
Érteni akarja az evangéliumot,
Öntudatossá akar válni,
Tanúságot akar tenni Krisztusról és
Áldássá akar lenni.
1. Azért
bérmálkozunk:
Érteni akarja az evangéliumot,
Öntudatossá akar válni,
Tanúságot akar tenni Krisztusról és
Áldássá akar lenni.
1. Azért
bérmálkozunk:
- hogy a
Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket,
- hogy öntudatos keresztényekké
váljunk, vagyis az elképzelhetetlenül teljes életet, a kegyelemben
gyökerező szentháromságos, közösségi
életet tudjuk élni,
- hogy felnőtt és tanúságtevő keresztényekké váljunk,
- hogy hitünk szerinti élettel, áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és
keresztszülők, valamint az egyházközösség értünk tettek. (Katolikus Egyház
Katekizmusa, a továbbiakban KEK 1303).
**
126. A katolikus
istentisztelet, sőt az egész keresztény élet középpontja a szentmise. Ez hozza el hozzánk, ez jeleníti meg előttünk Krisztus
keresztáldozatát, és részesít minket a megváltás kegyelmeiben. Ebből meríti
hatását a többi szentség, ez egyesít legbensőségesebben Krisztussal (vö. SC 5).
Az Eucharisztia megünneplése nemcsak Krisztus halálának, hanem feltámadásának is
emlékezete, és nemcsak múló emlék, hanem tovább élő kapcsolat az Eucharisztiában
jelen levő Jézussal.
127.
A testté lett Ige keresztáldozata üdvösségünk eszköze lett. Ezért Krisztusban történt meg az Istennel való megbékélésünk
föltétele, a tökéletes engesztelés, és Benne kaptuk meg Isten imádásának
teljességét." (SC 5).
128. Krisztus áldozatában nem a
testi halál az értékes, hanem az Ő önátadása,
amellyel teljesen az Atyának adta magát értünk, és ezt jobban és tökéletesebben
nem tudta kifejezni, minthogy önként utolsó csepp vérének kiontásáig odaadta
egész életét. Jézus Krisztus az utolsó vacsorán felajánlotta magát áldozatul
értünk, a Golgotán bemutatta, és a szentmisében megjeleníti.
129.
Krisztus csak egyszer áldozta fel magát, és ezzel
Istent minden múlt és jövő bűnért kiengesztelte. De azt akarta, hogy áldozata
minden emberhez eljusson, minden ember egyesülhessen az Ő áldozatával. Mert az
ember csak Jézus által üdvözül úgy, hogy Jézus áldozatával egyesülve Istennek
adja magát. Ezért rendelte a szentmisét.
130. A szentmise a megváltás
gyümölcseiben részesít. Hatásai: tökéletes hódolatot és dicsőítést ad Istennek,
meghálálja jótéteményeit, kiengeszteli Istent bűneinkért és megszerzi a lelki
és földi életünk számára szükséges kegyelmeket. E liturgikus ünneplés, „kimagaslóan
szent cselekmény, melynek hatékonyságát az Egyház semmi más cselekedete nem éri
el sem jogcím, sem fokozat tekintetében”. (SC 7)
131.
A szentmise az Ige- és az Eucharisztia liturgiájából áll. A szentmisében „Krisztus mindenkor maga mellé emeli, társává teszi az
egyházat, szeretett jegyesét” (SC 7). A pap képviseli Krisztust az összegyűlt
közösségben. Az Ő nevében és tekintélyével beszél és cselekszik. A szentmise
lényege a felajánlott kenyér és bor átváltoztatása Krisztus testévé és vérévé,
és magunkhoz vétele. Az Egyház ezt kezdettől fogva különféle szertartásokkal és
imádságokkal vette körül, amelyek a kor igényei szerint változnak.
132.
Az Eucharisztia vagy Oltáriszentség, Krisztus jelenléte, a szentmisében jön
létre, misén kívül nem lehet a kenyeret és a bort
átváltoztatni. A misén kívüli áldozás azonban részesít a szentmise
kegyelmeiben, Krisztus áldozatainak gyümölcseiben. Az Oltáriszentségnek misén
kívüli tisztelete a szentséglátogatás (a jelenlévő Krisztussal beszélgetni) és
a szentségimádás.
- folytatjuk -
©Darvas-Kozma József
©Darvas-Kozma József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése