A
családról szóló októberi rendkívüli püspöki szinódus a kortárs
társadalom helyzetfelmérése lesz - mondta Erdő Péter bíboros, a szinódus
főrelátora az MTI római tudósítójának a szinódusi munkadokumentum június 26-i,
csütörtöki vatikáni bemutatóján.
Erdő Péter kijelentette: az
Egyházat övező társadalom és a benne élő családok nehézségei nem
képviselnek új keletű problémát. Változást az hozott, hogy a 20. század
második felében olyan irányzatok erősödtek meg, amelyek megkérdőjelezik,
hogy a család a társadalom alapvető intézménye. Hozzátette, az a cél,
hogy a család evangéliumát a mai kultúra nyelvén fogalmazzák meg, és
„ehhez sok munka és párbeszéd kell”.
A családpasztoráció kihívásai az
új evangelizáció összefüggésében című rendkívüli szinódus főrelátorának
Ferenc pápa nevezte ki az esztergom-budapesti érseket.
Erdő Péter
bíboros úgy fogalmazott, hogy az október 5. és 19. közötti szinódus
pasztorációs és társadalmi helyzetfelmérés lesz. Megjegyezte, tudja,
hogy várakozás előzi meg a szinódus eredményeit a közvélemény és a sajtó
részéről is, de a szinódus csak az „első lépés egy többfokozatú
folyamatban”. Úgy vélte, hogy a 2015 októberében esedékes rendes
szinóduson születhet „mélyebb antropológiai átgondolás a családról, a
gyakorlati kérdések megválaszolásával”.
A 77 oldalas munkadokumentum
(instrumentum laboris)
arra ad választ, mennyire ismerik a hívők az Egyház családról szóló
tanítását, és mennyire ismeri az Egyház a mai világban élő családok
helyzetét.
A sajtótájékoztatón Erdő Péter mellett Lorenzo
Baldisseri bíboros, szinódusi főtitkár, André Vingt-Trois párizsi érsek,
delegált elnök, Bruno Forte érsek, rendkívüli titkár, valamint egy
olasz katolikus házaspár szólalt fel.
A háromrészes
munkadokumentum első része azt állapítja meg, hogy a hívők nem elég
pontosan ismerik az Egyháznak a családról szóló tanítását. A mai
társadalomban élő hívők „részlegesen” fogadják el az Egyház előírásait
az emberi élet védelméről, a születésszabályozásról, a válásról vagy a
házasságon kívüli kapcsolatról.
Ezért „új nyelvezetre, új
módozatokra” van szükség az Egyház és a családok közötti
kapcsolattartásban. A sajtótájékoztató résztvevői hangsúlyozták, hogy a
mai családra rányomja a bélyegét az individualizmus kortárs kultúrája,
amelyben a gyermek „akadályozza a személyes szabadságot és jólétet”.
Ezzel egy időben azonban a gazdasági válság is komoly akadályokat emel a
családalapítás elé. A dokumentum a családokat segítő állami politikát
sürget.
A második rész kritikus pontként jelöli meg a családok
felaprózódását, a családon belüli erőszakot, a gyermekekkel való
emberkereskedelmet, a drogtól és alkoholtól való függőséget. A
dokumentum kiemeli, hogy a szülőket terhelő fárasztó munka, a migráció, a
szegénység, éppúgy, mint a szabad vasárnap eltörlése, negatívan hat a
családok életére, de a szülők és gyerekek közötti kommunikációt gyakran
az internet- és mobiltelefon-függőség is akadályozza.
Külön
fejezet foglalkozik az élettársi kapcsolatban élőkkel és az elváltakkal.
A dokumentum nemet mond az azonos neműek házasságára és az ezt
engedélyező polgári törvényekre. Nemet mond az azonos nemű párok általi
örökbefogadásra is. Ugyanakkor elítéli kirekesztésüket és befogadásukat
szorgalmazza. A dokumentum nemet mond a „szexuális identitás
megszüntetését” hirdető gender-elméletekre.
A dokumentum utolsó
része a gyermekek vallásos nevelésével foglalkozik. A gazdasági,
ideológiai válságba kerülő családokban a fiatalok is eltávolodnak a
hittől, különösen Európa keleti országaiban. Erdő Péter Románia és
Litvánia példáját említette, hangsúlyozva, hogy nem csak fiatalok,
családanyák is tömegesen vállalnak külföldön munkát úgy, hogy hazájukban
hagyják férjüket és gyermekeiket.
Magyar Kurír