Június 4-i megemlékezés Csíkszeredában

„Részei vagyunk a magyar nemzetnek” 

A trianoni békediktátumra emlékeztek Csíkszeredában június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszéki szervezete és a Minta szervezésében. A rendezvényt az esős időjárás miatt az 1956-os tér helyett a református templomban tartották meg 16,45 órakor. A Millenniumi-templomban 19 órakor kezdődött a megemlékező istentisztelet.

 
Közösen emlékeztek meg a trianoni békediktátum aláírásáról a református templomban
Tőke Ervin, a Minta országos elnöke elmondta, június negyedike kettős jelentéssel bír a magyar emberek számára, egyrészt fájó emlék a trianoni békediktátum minden magyar ember számára, hiszen a nemzet egyharmada idegen fennhatóság alá került, másrészt 2010-ben a magyar országgyűlés törvénybe foglalta, hogy ez a nap legyen a Nemzeti Összetartozás Napja. „Mi, székelyek is részei vagyunk, egyénenként és közösségként egyaránt a magyar nemzetnek. Ugyanakkor határvédői vagyunk az ősi magyar földnek, a Kárpát-medencének, amely a mi otthonunk” – fogalmazott Tőke.
A megemlékezésen beszédet mondott Gyenge Mónika, a csíkszéki EMI elnöke, illetve felszólaltak a történelmi egyházak képviselői, Darvas Kozma József katolikus esperes, valamint Szatmári Szilárd református lelkész is. A magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult az esemény.
A magyarok sorsát megpecsételő békediktátum aláírásának időpontjában, 17:32 perckor több csíki templomban megszólaltak a harangok.
(székelyhon.ro)

Darvas Kozma József katolikus esperes beszéde:

Tisztelt emlékező Testvéreim!

“Fél világot is befuthatod,

más ember földjén testvértelen leszel,

s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot,

ha nemzetedről megfeledkezel” – írta Wass Albert.

Kereken 100 éve tört ki az I. világháború, melynek végén átrajzolták Európa tárképét. Ma a Nemzeti Összetartozás Napján a Trianoni békediktátum okozta nyílt sebeinkre, a nemzet szétszakítottságára is emlékezünk. Feltesszük a kérdést, hogy kapta meg Erdélyt és a Partiumot Románia 1920-ban Trianonban, amikor még 1918. május 7-én a Bukaresti béke alapján békét kötött a központi hatalmakkal és kiszállt a háborúból?

1916. augusztus 17-én Románia titkos megállapodást kötött az antanttal, hogy hátba támadja Magyarországot, ha Erdélyt és Partiumot megkapja. Augusztus 27-én este 20,30 órakor az Ojtoz-, Úz-, Gyímes-, Békás-, Tölgyes-szorosnál megindította a támadást, és 100 nap után, 1916. december 6-án az osztrák-magyar-német csapatok elfoglalták Bukarestet, s majdnem két évig megszállva tartották. A Román Királyság kapitulált és 1918. május 7-én aláírta a központi hatalmak diktálta Bukaresti békét, amellyel lezárultak a Romániában folyó harcok. Erre a románok fájdalommal emlékeznek, ahogy mi Trianoni békediktátumra.

1918. októberben Magyarországon kitört az őszirózsás forradalom. Véget ért a háború. A magyarok 1918. november 3-án Páduában megkötötték Magyarország ezeréves határait garantáló békeszerződést az olasz Armando Diaz tábornokkal, főparancsnokkal...  

Ugyanekkor Károlyi Mihály miniszterelnök embereivel 1918. november 8-án villámgyorsan kiutazott Belgrádba, hogy bizonyítsa az antant felé, hogy Magyarország szakított Ausztriával, s ezzel a tettével Magyarországra nézve új, katasztrofális békét kötött november 13-án, Franchet d'Esperay tábornokkal, a balkáni antant főparancsnokával. Beleegyezett, hogy a környező államok haderői bevonuljanak a demarkációs vonalak és demilitarizált övezetek antant-csapatok általi megszállásához. Ezzel hozzájárult Magyarország összeomlásához.

1920. június 4-i Trianoni diktátummal szétdarabolták az ezer éves Magyarországot. Még aznap az Erdélyi Tudósítóban megjelent Ft. Veress Ernő bátorítása: „Temetés után hazamegyünk, s dolgozni kezdünk újra… Kulturális, társadalmi és gazdasági munkára vetjük magunkat. Egymást megértve, egymást gyámolítva mi sem veszhetünk el a népek tengerében”. Az elszakított részek magyarsága megőrizte a Szent István-i felajánlást és tudatában a történelmi Magyarország képe tovább élt. A Kárpát-medencében egy szellemi Magyarország született. Ennek határai a nemzeti nyelv, a nemzeti kötődésű irodalom, a hitélet, a művészetek, a népi alkotások, a hagyományőrzés, a viselkedési szokások továbbélése révén a fizikai-földrajzi, állami és jogi széttöredezettség ellenére az országhatárok fölött is átívelőn élt tovább. És jött 1940, 1989, és 2010. május 31, amikor a Magyar Országgyűlés törvényt hozott a Nemzeti Összetartozásról és kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

2012. január 1-jével életbe lépett a Magyar Alaptörvény, melynek 6. §. 3-ik bekezdése kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A szellemi-lelki kapcsolat mellett, létrejött a visszahonosítás és honosítás. A gyakorlatban az történt, amit Salamon király a jeruzsálemi templomszenteléskor kért Istentől: légy a többi népnek is Istene, legalább annyiban, hogy ha itt a templomban kérnek téged, hallgasd meg őket. Isten meghallgatta Szűz Mária népét, és a kiteljesedő Európában határok nélkül járhatunk, de feladatunk marad szülőföldünk szeretete. A szülőföld azé, aki belakja. Ha a fiatal családok vállalják a gyermekáldást, akkor egy generáció múltán másképpen lehetne emlékezni.

Most, amikor múltunkra és összetartozásunkra emlékezünk, nézzük a jelent, a jövőt és kérjük bizalommal Istent nemzetünkért:

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre  és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért. Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.