A csíkszeredai Szent Kereszt templom történetéből

A középkorban Csíkszereda nem volt önálló plébánia. 1751 előtt, mint leányegyház a csíksomolyói Szent Péter és Pál plébániához tartozott. A Szent Kereszt templomot megelőzendő, létezett a „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagyis Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt, 14. század végén épült gótikus kápolna, ahol többször kánoni vizitációt tartottak. Erről tanúskodnak a Gyulafehérvári Érseki Levéltárban őrzött 1721. és 1744. évi jegyzőkönyvek.

Csíkot látogatva szalai b. Sztoyka Zsigmond Antal püspök jónak látta, hogy Csíkszeredát önálló plébániává szervezze. A Szent Kereszt egyházközséget 1751 januárjában szervezete meg. Még azon év július 16-án, Kármelhegy-i Boldogasszony ünnepén kinevezte az első plébánost, Szász János személyében. Ő építette fel a barokk stílusú templomot, a plébániát és a kántori lakást. Az épületegyüttes „a város lakott részétől nyugatra, egy sík, száraz és tűztől védett területen épült”. 1751-ben elkezdett templom építését 1758-ban fejezték be. Ez az időpont van feljegyezve a templom déli bejáratánál. Az építés befejezésekor a Szent Kereszt felmagasztalására lett megáldva.

A templomot a hívek költségén építették. Az egyházközség patrónusa másfélszázadig a város volt. Mivel a közösség kicsiny volt és nem túl gazdag, ez a tény tükröződik a templom kivitelezési módjában.

A Szent Kereszt templomban kezdetben három oltár volt.

A barokk stílű főoltár, a Szent Kereszt tiszteletére különös technikával készült: feszület, golgotai domborítás és festmény. A központi oltárkép két oldalán a fájdalmas Anya és Szent János apostol festett faszobra áll. Az oltár feletti festmény az utolsó vacsorát ábrázolja.

Erdélyben a főoltárhoz hasonló még csak Abafáján (Szászrégen filiája) található. Az abafájai oltárt a patrónus báró Huszár család készíttette Schuchbauer Antal szobrászművésszel. (Tőle származnak az abafájai Feszület (ma Maroskeresztúron van), a kolozsvári Szt. Mihály-templom, a jezsuita és minorita templomok berendezéseinek díszei, a gyulafehérvári, székesegyház egyik mellékoltára. A kolozsvári Immaculata oszlop, több városi és vidéki kastély stukkójának és szobordíszeinek alkotója.)

A Szent Kereszt templomnak két mellékoltára volt, a templomhajó és szentély találkozásánál. Szűz Mária és a Kereszthordozó Jézus képe ékesítette a 19. század végéig. Az egykori festményeket Mária és a Jézus Szíve szobrokkal cserélték ki. A két szobor tiroli mester alkotása.

A barokk oltárral egykorú a szószék. A hangvető tetején fából faragott, két fiókáját tápláló pelikán (ma csak egy) látható. A szószék mellvédjét középen az ítélő Krisztus, két oldalt a négy evangélista olajképe díszíti. Ezek a festmények - Mihály Ferenc restaurátor szóbeli közlése szerint - eredetileg nem a szószékre készültek. A lenvászonra festett régi képeket utólag vágták be a szószék mellvédjén kialakított helyekre. Honnan kerültek ide? Nem tudjuk. Eredetüket homály fedi, de sejtésünket erősíti, hogy ezek a képek is Csíkszereda egykori Sarlós Boldogasszony kápolnáját ékesíthették.

A Nepomuki Szent János kápolna

1771-ben a templom északi falához Unger József kápolnát építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére. Lukács János kereskedő és felesége Mánya Sára a kápolnát kifestette és felszerelte minden szükségessel.

1784-ben a kápolnát a templommal együtt Batthyány Ignác püspök szentelte fel. A templom falán 12 szentelési kereszt volt, amit a buzgó hívek 1859-ben bemeszelték, akár csak a márványutánzatú oltárt is lefestették.

A templomi orgonát 1902-ben Klink Sándor építette. 1958-ban Boda József javította.

A templommal egykorú, vagy még régibb plébániaépületét, Dr. Szekeres József plébános feljegyzéseiből ismerjük, és a telekjegyzőkönyvi hivatal telekrajza alapján tudunk következtetni.

A templomtól északra volt a kántori és harangozói lak. Azok végében működött hajdan a plébániai iskola. Az iskola emlékét őrzi a telekjegyzőkönyvi rajz, és a 20. század elején megszüntetett Iskola nevű sikátor. Az iskolát, a kántori- és haragozói lakot, boronafából építették, deszkával és zsindellyel fedték. Egy 1910-ben készült képeslapon jól láthatók. Ezek a szolgálati lakások, a plébánia és gazdasági épületek az 1916-os román betöréskor a város főterének házaival együtt leégtek. A tragédiát csak egyetlen építmény élte túl, a templom, de azt is kifosztották.

1924. „A hívek, az egész város közönsége Hőnig Frigyes aradi cégtől 3 új harangot hozatott: 1.) „A Szt. Kereszt tiszteletére” – 271 ¹/₅ kilós – 2.) „Szűz Mária tiszteletére” 140 kilós, 3.) „Szt. Antal tiszteletére” 51 kilós súlyú. Hozzá való teljesen új vasállvány szerkezettel a fenti cégtől. A harangszentelési szertartás húsvét másod napján április 21-én d. e. volt.”

A plébánosok a templomhoz közeli házat béreltek és onnan vezették az egyházközséget. Ft. Merza István plébános 1928-ban megszervezte a plébánia építését, amihez június 19-én hozzáfogtak és november 24-re befejezték. A plébános áthelyezését kérte Szászrégenbe, ami november végén meg is történt.

Csíkszereda lakossága nemzetiség szerint

Év	Összesen	Magyar	Román	Német	Zsidó	Más nemzetiség
1910	3701	3591	44	45	-	21
1920	2675	1957	268	49	188	213
1930	3612	2703	508	71	252	33

Csíkszereda lakossága felekezet szerint

Év	Római         kat.	Görög kat.	Gör. keleti	Ref.	Evang.	Unit.	Izraelita	Egyéb
1910	2.924	95	21	328	65	27	241	-
1930 1989	2.506 32.000	137	367	318	55	19	265	26

A 20. században a lelkipásztorkodás mellett hitbuzgalmi egyesületek erősítették a hitéletet. Számuk igen nagy volt. Működésük is sokfelé ágazott. A ma is létező Rózsafüzér-társulat már a 18. században virágzott, az Oltáregylet az 1890-es évektől napjainkig tevékenykedik. Az egyesületek sokaságában cselekvésbeli egységet, irányítást, segítséget 1922-től a Katolikus Népszövetség és a Katolikus Nőszövetség vállalta fel. 

A hitélet megerősítésén fáradozott a Jézus Szíve Családja, a Szociális Missziótársulat, a Felnőtt leányok Mária Kongregációja, Leány Klub, Cseléd patronázs, a Credo-egyesület tagjai. Az 1940-es évek elejétől a KALOT, KALÁSZ, KALÁKA mozgalom tagjai áldásosan tevékenykednek a Katolikus Akció keretében. Áldásos munkát végeztek a ferencesek, a váradi vincés nővérek, a szociális testvérek, a lazaristák. 1948-ban a szerzeteseket a kommunista diktatúra felszámolta.

Csíkszeredában 2007-től jelen vannak a piaristák és 2013 novemberétől a pálos szerzetesek. 

- folytatjuk -

Ajánló: Szentkereszt felmagasztalása