„Nagy Konstantin Kr.u. 313” – e címet viseli a nagy római császár által 1700 évvel ezelőtt kiadott Milánói Ediktumról szóló tárlat, amelyet 2013. március 17-ig a lombard székváros Királyi Palotájában (Palazzo Reale) lehet megtekinteni, azt követően pedig szeptember 15-ig Rómában a Colosseum kiállítótermeiben. A kiállítás a Milánói Önkormányzat és az Electa kiadó kezdeményezéséből született meg az olasz köztársasági elnök és a Vatikáni Államtitkárság támogatásával. Rádiónk munkatársa a tárlat kurátorával beszélgetett:
A kiállított tárgyak között szerepel egy csodálatos mellszobor magáról Konstantin császárról: bronzból készült és egy kis szerbiai múzeumból származik – mondta Gemma Sena Chiesa kurátor. Ezenkívül az érdekességek közé tartozik egy hatalmas méretű ezüst kancsó, amely az ókorból maradt ránk és a tengerben bukkantak rá. Több, mint 300 kis ábrázolás díszíti. Harmadik érdekességként a császár édesanyjának, Szent Ilonának egy ábrázolását említjük meg, amelyen egyrészt díszes császári öltözékben jelenik meg, másrészt pedig felfedezhető rajta az egyszerűség, amely mély vallásosságára utal – magyarázta a kiállítás kurátora.
A Milánói Ediktum kiadását 313. február 3-ra teszik a történészek, amely a kereszténység szempontjából nagyon fontos előrelépést jelentett. I. Constantinus és a társcsászár, Licinius akaratának megfelelően a megegyezés engedélyezte a keresztény vallást a Római Birodalom területén és emellett elrendelte a hitük miatt fogva tartott keresztény rabok szabadon bocsátását is, továbbá elkobzott javaik visszaszolgáltatását. Az ediktumot követően a császárok felhagytak a keresztény-üldözéssel. Konstantin császár hamar felismerte továbbá azt is, hogy a keresztények komoly politikai, gazdasági és szellemi befolyással rendelkeznek, és ezt felhasználta hatalmának megerősítése érdekében.
A kiállítás teljes egészében a Milánói Ediktumra összpontosítja a látogató figyelmét. A bemutatott tárgyak, írásos emlékek hűen tükrözik azt, hogy Konstantin császár rendelete után a kereszténység jelentős mértékben és nagyon gyorsan terjedt. A Chrismon, vagyis Krisztus nevének monogramszerű (szimbolikus) rövidítése néhány év alatt elterjedt a birodalom területén, amelyet a fennmaradt emlékek, gyűrűk, sírok, ruházat és egyéb tárgyak is tükröznek. Tehát a kereszténység valóban megszabadult az üldöztetéstől és a katakombák sötétségétől egyaránt.
A kiállítás bemutat továbbá olyan istenség-ábrázolásokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a korban a kereszténység államvallásként elismerése mellett egyes istenségeknek további tiszteletük volt. Ez is arra mutat, hogy valóban létrejött egyfajta szabad vallásgyakorlat – magyarázta Gemma Sena Chiesa kurátor. A Milánói Ediktum tehát nagyon jelentős előrelépés volt, amely tanúságtétele egy olyan jog elismerésének, amelyet a mai társadalom is alapvetően fontosnak tart. A kiállításon olvasható a Milánói Ediktum szövege is, amely megadja a lehetőséget mindenkinek hitének szabad megvallására:
„Amikor én, Constantinus Augustus, és én, Licinius Augustus, kedvező előjelektől kísérve Mediolanumba érkeztünk, és mindent fontolóra vettünk, ami a köz hasznára és javára szolgál, a többi dolog közt, melyekről úgy tűnt, hogy mindenkinek hasznára válnak, úgy döntöttünk, hogy mindenekelőtt és elsősorban olyan rendeleteket bocsátunk ki, amik biztosítják az istenség iránti tiszteletet és imádást, azaz, hogy megadjuk a keresztényeknek és mindenkinek azt a szabad választást, hogy azt a vallást kövesse, amelyiket akarja, úgyhogy bármelyik istenség vagy mennyei hatalom jóakarattal lehessen irántunk és mindenki iránt, aki hatalmunk alatt él”.
(hh)
Vatikáni Rádió
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése