Kilencszáz évvel ezelőtt egy 5 vagy 6 éves (Henrik, Emrik, Emre) Imre nevű
fiú a tizenéves bátyjával, a trónra szánt Ottóval vidám napokat töltött hol
Esztergomban, hol édesanyjuknál Veszprémben. Imre a pannonhalmi bencés
szerzetesek körében részben már elsajátította a szerzetesi életformát, s ennek
légkörében alakultak ki életét meghatározó monasztikus vonzalmai. Váratlan és sújtó fordulatot jelentett a
királyi családban és Imre életében bátyjának, Ottónak hirtelen halála. Most már
István király és Gizella királyné figyelme, az egyetlen fiúra, a
szerzetes-életre szánt Imrére irányult. Nevelésére nagy gondot fordítottak,
hogy a trón jelöltjévé tudjon változni.
Ekkoriban történt, hogy a Szentföldre
tartó velencei bencés apátnak, Gellértnek útját a Gondviselés 1015 elején
Magyarországra irányította. István király mihelyt megismerte a nagytudású
papot, nyomban Imre herceg oktatását hét évre rá bízta, aki még a királyi
udvarban, Esztergomban, Fehérvárott és Veszprémben egyéb jó szolgálatokat
végzett. A magyar és német nyelvet egyformán ismerő Imre herceg, aki már tudott
annyira latinul, hogy nevelőjéül választott Gellért taníthassa, és európai
érvényű horizontot adjon tudásának. Így 1015 és 1023 között Imre Gellért
mellett elvégezte a kor legmagasabb iskolai fokozatait. 1023-ban Gellért
visszavonult Bakonybélbe, ahol az imádságnak és a szentírás tanulmányozásának
szentelte életét. István király Imrét jelölte ki utódjául, és úgy látszott,
hogy elhatározása elé sem a főpapság, sem I. István közvetlen hívei nem
gördítenek akadályt.
A 15 éves herceget István, a politika lángelméje maga mellett
nevelte, ahol Imre a nemzet kereszténységének továbbvitelét, az államirányítás
tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. István király
nemcsak bevezette fiát az országos ügyekbe, hanem az „Institutio morum -
Intelmek Imre herceghez” írásában személyes útmutatást is adott. A huszadik
évéhez közeledő ifjú elég gyakran találkozott az ország uraival, s magától
értetődően szóba kerülhetett leendő házasságának kérdése is. Hogy meg kell
házasodnia, arról pillanatra sem lehetett kétsége, Istennek tett ígérete
ellenére sem. Annyit tudunk, hogy a király fia közfigyelem tárgya. Tisztán él,
nem tart ágyasokat sem a királyi udvarban, de ott sem ahol maga rendelkezik
magával és másokkal, sem Nyitrában, sem Biharban. A források több feleség
jelöltről – (II.) Miesko lengyel fejedelem lányáról, Kresimir horvát király
lányáról, mások egy görög császárlányról tudnak, de hogy melyik lett Imre
felesége azt nem tudjuk. Valószínű, hogy II. Basziliosz görög császár rokona,
egy bizánci hercegnő, akit „tartalékoltak” arra az esetre, ha a politikai
érdekek úgy kívánják, rokonságukkal kapcsoljanak magukhoz uralkodókat is.
Ezeket a hercegnőket kolostorokban neveltették, és ha kellett, elővették onnan.
Hát így eshetett valahogy Imre házassága. Imre fogadalmát még a házasság előtt
szeretetreméltó módon közölhette menyasszonyával, amibe egy amúgy is apácának
nevelt kislány megkönnyebbülten el tudott fogadni és a leány-feleség
bevonulhatott a veszprémvölgyi görög apácazárdába azután, hogy Isten váratlanul
magához ragadta Imrét.
Imre nevéhez kapcsolódik a győri csata, amikor 1030-ban
II. Konrád német-római császár hadjáratot indított Magyarország ellen. A győztes
magyar sereget valószínűleg Imre vezette. István király nem folytatta a háborút,
békét ajánlott a császárnak. 1031-ben a császár fia – aki később III. Henrik
néven lett császár –, Esztergomban aláírta a békeszerződést, melyen Imre is
részt vett. A békekötéssel Magyarország része lett a Lajta és a Fischa folyó
közötti terület a Morvamezővel együtt. Szent István a koronát át akarta adni
Imrének, Gizella királyné erre az alkalomra készítette koronázási palástként
ismert miseruhát. A királyi családot és az országot is megrázta a hír, hogy
Imre herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, 1031. szeptember 2-án
belehalt sérüléseibe. Mint férfi érte el a tökéletességet, és több dolga már
nem volt a földön. Az ő kikapcsoltatása a földi események sorából, nem is volt
olyan katasztrófa, amilyennek akkor látszott. Mert a magyar nép egészen
keresztény volt és Álmos és Árpád véréből származó utódok uralkodtak tovább. És
Szent Lászlóval, egy hozzá hasonló, mintha az ő férfikort elért folytatódása
lépne trónra. A magyarság pedig a férfiélet örök mintaképét kapta Szent Imre
alakjában. 1083. november 5-én oltárra emelték.
Szent Imre herceg Magyarország éke,
Szűz tiszta élet legszebb példaképe;
Harcoló ifjak pajzsa, menedéke,
Könyörögj értünk.
Szűz tiszta élet legszebb példaképe;
Harcoló ifjak pajzsa, menedéke,
Könyörögj értünk.
Gyöngy volt a lelked tiszta mind a sírig,
Mint liliomszál, amely csak most nyílik;
Oly csillag voltál, ami égre illik.
Könyörögj értünk.
Jó magyar népünk alighogy megtértél,
Már oly szép gyöngyöt termett Árpád vére.
Hogy még az ég is óhajtozott érte.
Könyörögj értünk.
Emberi testben angyalmódra éltél,
Térdelve talált a hajnal és éjfél,
Az igaz útról soha le nem tértél.
Könyörögj értünk.
Mint rózsa szálát, mit koszorúba kötnek,
A halál téged oly hamar tört meg,
Hogy ne légy éke sokáig e földnek!
Könyörögj értünk.
Szent Imre herceg magyar ifjak pajzsa,
A veszélyt tőlünk kardod távol tartsa;
Ne engedj jutnunk kísértésbe, bajba.
Könyörögj értünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése