Ábel, Washington, Lincoln

Tamási Áron kedves regényében, az Ábel a rengetegben címűben, van egy megkapó jelenet, amely kifejezi és megérezteti, hogy mit jelent a gyermeki szívnek ez a szó: édesanyám. A kicsi székely fiút elszegődteti édesapja pásztornak a rengetegbe. Ha fél is néha a gyermek, de vitézül megállja a helyét a bátorságot kívánó szolgálatban. Egyszer azonban meglátogatja az édesanyja. A fiú szíve megtelik csordultig örömmel. A fiú örömét és magatartását azután így rajzolta meg az író:  

„Elgondolkodtam, - okoskodik Ábel, - hogy milyen is, Istenem az édesanya: Eljött egy kicsi levessel ilyen messze is a gyermeke után, s még ha tudná, hogy a vadak megeszik, úgy is eljönne bizonyosan. Ez nagyobb dolog volt a bombáknál, s nagyobb még Nick Carternél is. Olyan nagy, hogy egyszerre sírni kezdtem. 

- Hát te miért sírsz? Kérdezte megijedve édesanyám. 

- Én örömömben, - mondtam. 

- Milyen örömödben?

- Én abbéli örömömben, hogy nekem is van édesanyám. 

Erre anyám elkezdett pityeregni, s úgy sírtunk ketten.”

**

George Washington (1732-1799) az Egyesült Államok első elnöke gazdag földtulajdonosok gyermekeként született Virginia államban. Szülei ültetvénytulajdonosok voltak, akik rabszolgákat tartottak. Fiatalkorának nagy részét Ferry Farmon töltötte, ahol elithez méltó nevelést és taníttatást kapott. Gyermekkorában annyira őszinte volt, hogy nem tudott hazudni. Egy alkalommal ki akarta próbálni egy új fejszét, így kivágott egy cseresznyefát. 

Amikor édesapja meglátta a kivágott cseresznyefát, számon kérte az emberektől: Ki tette ezt?

- George előállt és azt mondta: „Édesapám, nem tudok hazudni, igen, én vágtam ki a cseresznyefát.”

- Miért tetted, fiam? - kérdezte az apa.

- Egyszerűen ki akartam próbálni a fejszét - válaszolta George.

- A fiam őszintesége, többet ér az egész ültetvénynél - monda meghatódva az apa.

** 

Lincoln Ábrahám (1809-1865), a nagyhírű amerikai államelnök, amikor palotáját megépítette, a homlokzatára ezt a feliratot helyezte:

„Mindazt, ami vagyok, és ami leszek édesanyám neked köszönhetem.”