Megkérdezett egy lázas beteg, hogy ki a lázas betegek védőszentje, vagy a lázzal járó betegségek ellen kinek az oltalmát kell kérni. Bizony nem tudtam biztosat mondani, de annyit megígértem, hogy utána nézek a szentek életében és akkor megmondom. Meg is találtam, és ő nem más, mint Szent Damaszus pápa (304 - 384. dec. 11.)
Édesapja római jegyző, majd diakónus és pap, anyja Laurentia volt. Családjából hozta mgával a vértanúk tiszteletét. Liberius pápa diakónusa lett, 355-ben vele indult a számkivetésbe, de még az indulás napján visszatért. Hűséges maradt a 358-ban visszatért Liberius pápához.Annak halála után, 366. október 1-jén a nép zöme Damasust választotta pápává. A sokféle eretnekséggel szemben 371-ben és 374-ben zsinatot tartott, és megerősítette a Krisztusról és a Szentlélekről szóló tanítást. 381-ben összehívta az I. konstantinápolyi zsinatot, melynek dogmatikus döntéseit elfogadta, a pátriárkai székhelyek új besorolását nem. 382-ben Rómában újabb zsinatot tartott, amelyen Szent Ambrus és Szent Jeromos is részt vett, s megerősítette a Róma, Alexandria, Antiochia, Konstantinápoly sorrendet. Ettől kezdve használatos az Apostoli Szentszék kifejezés. Felfigyelt a fiatal tudósra, Jeromosra és titkárává, barátjává fogadta, s megbízta a Szentírás lain fordításának revíziójával. Újjáélesztette a vértanúk tiszteletét. Közel 60 verses sírfölirattal ékesítette a vértanúk sírjait. A Via Ardeatina és Appia között építtetett bazilikába temették. Ünnepe december 11-én van.
Önmaga sírverse is elgondolkoztató:
”Az ki a háborgó tenger sós habjain is járt,
az, ki a földbe vetett, elhalt magot teremteni,
az, ki megoldani volt képes halál kötelékét
holtában, s három nap múlva a síri sötétből
újra az élőkhöz szólítani Márta fivérét,
feltámasztja - hiszem - Damazust is majd a halálból!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése