A
bérmálkozó EMBERKE csak négy betűből
áll:
Érteni akarja az evangéliumot,
Öntudatossá akar válni,
Tanúságot akar tenni Krisztusról és
Áldássá akar lenni.
Érteni akarja az evangéliumot,
Öntudatossá akar válni,
Tanúságot akar tenni Krisztusról és
Áldássá akar lenni.
- hogy a
Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket,
- hogy öntudatos keresztényekké
váljunk, vagyis az elképzelhetetlenül teljes életet, a kegyelemben
gyökerező szentháromságos, közösségi
életet tudjuk élni,
- hogy felnőtt és tanúságtevő keresztényekké váljunk,
- hogy hitünk szerinti élettel, áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és
keresztszülők, valamint az egyházközösség értünk tettek. (Katolikus Egyház
Katekizmusa, a továbbiakban KEK 1303).
36. A hit erénye megköveteli az imádság aktusát. A hit mellett az imádság az utolsó
szál, amely még Istenhez fűzi a bűn útjára tévedt embert. Az imádság szükségességét sem kell nagyon
bizonyítani. Teljesen Isten kezében vagyunk, tőle függ életünk és sorsunk.
Bármilyen nagy is legyen az ember tudása és a természetfölötti uralma, mégis
állandóan több veszélynek van kitéve. Jézus
Krisztus is figyelmeztet bennünket, hogy kérjünk, mert akkor adatik nekünk,
hogy vigyázzunk és imádkozzunk, sőt még arra is felszólít bennünket, hogy
szünet nélkül imádkozzunk a kísértések elkerülése érdekében.
37. Ha valakivel
megismerkedünk, akkor beszélgetünk és ápoljuk a kapcsolatot. Így vagyunk a
jó Istennel is. Vele mindenkor és minden körülményben beszélhetünk. Valaki találóan hasonlította az
imádságot a telefonhoz: általa bármikor felhívhatjuk Istenünket. Az imádság a lélek felemelése Istenhez, vagy a megfelelő javak kérése
Istentől. Imádkozni akarni és tanulni kell.
38. Aki imádkozni akar,
nemcsak annyit kell tudnia Istenről, amennyit a katekizmusból tanult (hogy
Isten milyen végtelenül nagy és hatalmas, hogy önmagában milyen jó), hanem
tapasztalatból is ismernie kell Istent. Azt, hogy a sok ember közül engem is
végtelenül szeret, ezért isteni hatalmával úgy alakítja életemet, hogy eljussak
hozzá. Ha érdemtelen is vagyok szeretetére, Ő nem tud nem szeretni engem, nem
tud meg nem bocsátani nekem, ha kérem. Isten személyesen engem is jól ismer,
sőt jobban ismer, mint ahogyan én ismerem magamat. Ismeri szándékaimat,
gondolataimat, hibáimat egyaránt. Egyedül Ő örök és változatlan, egyedül Ő
képes kielégíteni végtelen vágyaimat. Aki megtalálja, egyébre már nincs
szüksége.
39. Az Egyház és az egész emberiség gyakorlatában
négyféle imádság van: dicsőítő, hálaadó, engesztelő,
kérő vagy közbenjáró. Imádságunk elsősorban dicsőítő imádság kellene legyen. Ezért teremtett az Isten és ez
lesz az imádságunk az egész örökkévalóságban. Imádságaink, amelyeket a
szentmisében és szertartásokban hallunk, jórészt dicsőítő imák: Glória, Sanctus, Te
Deum, zsoltárok. A hálaadó imának
arányban kellene lennie a kéréssel, vagyis amennyi időt és energiát a kérésre
fordítottunk, annyit kellene a hálaadó imára is fordítani.
Engesztelő imádság, mindannyian bűnös emberek vagyunk, és így nem
vagyunk méltók arra, hogy Isten elé álljunk. Nem elég a bűnt meggyónni, de
ugyanakkor jóvá is kell tennünk, Krisztus érdemeibe kapaszkodva. Minderre az
Egyház ad példát, amikor a szentmisét, a szentség kiszolgáltatást mindig
bűnbánati aktussal kezdi.
Kérő imádságainkban
vigyáznunk kell arra, hogy ne csak a földieket, anyagiakat kérjük. A kérő
imádságunk ne legyen önző, ne csak magunkért imádkozzunk. Imádságainkban legyen
helye másoknak, akik hozzánk közel állnak, akiknek sok mindent köszönhetünk.
Legyen helye benne az Egyház és az egész emberiség minden szükségének.
40. Az imádság
formái. Az imádság lehet elmélkedő vagy szóbeli,
egyéni vagy közös imádság. Krisztus nagyra értékeli a közös imádságot. A
közösség együttérzése, akarása megsokszorozza az ima hatóerejét: „ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek
a nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20).
41. Hogyan
imádkozzunk? Imádkozni összeszedetten, kitartással,
alázatosan, hittel, egyszerű közvetlenséggel, megfelelő külső tartással és
helyen kell. A legmagasztosabb Isten dicsőítés a szentmise.
42. A Szentírás
olvasás a másik alkalom és lehetőség az imádságon
kívül, amelyben könnyen találkozhatunk Istennel. A Szentírás Isten szavát,
üzenetét tartalmazza, amelyet hozzánk intéz. Egyházi nyelven a Szentírásban
Isten kinyilatkoztatja önmagát. A Szentírásban még biztonságosabban
találkozhattunk Istennel, mint az imádságban, mert az imádságban, ha szabadjára
engedjük fantáziánkat, belevisszük a magunk kívánságait és igényeit is, és így
ferde képet alkothatunk magunknak Istenről. Az ember a maga képére alakíthatja
Istent. A Bibliában azonban ez a veszély nem áll fenn, mert Isten beszél
magáról, Ő mutatja meg magát az embereknek.
- folytatjuk -
©Darvas-Kozma József
©Darvas-Kozma József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése