A madéfalvi vérengzés 251. évfordulójára emlékeztek

A magyar kormány 17 millió forintos támogatásával fejeződhet be a Siculicidium emlékmű 2013-ban elkezdett felújítása – jelentette be szerdán, a vérengzés 251. évfordulóján tartott madéfalvi megemlékezésen Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár.

 

A turulmadár nélküli, felújítás alatt álló emlékműnél hajtottak fejet a megemlékezők

A madéfalvi mészárlás 251. évfordulójára emlékezve, szerdán szentmisével kezdődött az önkormányzat által szervezett rendezvény. A Tamás József püspök által celebrált misét követően az emlékezők egyházi lobogók alatt vonultak végig a településen. A házakon magyar és székely zászlók lobogtak. A közel mínusz 20 Celsius fokos hidegben a Siculicidium emlékműnél – amely jelenleg felújítás alatt áll – több száz ember gyűlt össze, hogy lerója kegyeletét a lemészárolt ősök emléke előtt.
Elsőként Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere osztotta meg gondolatait az összegyűltekkel. Elmondta, 251 évvel ezelőtt az elődeik hangot adtak annak, hogy határvédőkként csak támadás esetén fognak kardot. Császári parancsra nem akartak állandóan fegyverben állni, erejüket munkára, alkotásra, termelésre szerették volna fordítani. Mivel a székelység nem tudott volna erős közösség maradni, ha erőforrásait a harcokra fordítja, ezért Madéfalván gyűltek össze vezetői, és közösen fogalmazták meg üzenetüket a császári udvar felé. „Az egy és oszthatatlan székelység üzenetét” – elevenítette fel a eseményeket a polgármester. Hozzátette, a bécsi udvar válaszként ágyúval lövette szét a falvat. Szentes kijelentette, negyed évezred után elég volt a siránkozásból, és követve az elődök példáját, a közösség további fejlődéséért összefogással kell dolgozni. „A székely nemzet boldogulásához rövid és hosszú távon helyi és regionális elképzelésekre van szükség” – hangsúlyozta.

 

Pótápi Árpád János (középen). Támogatják az emlékmű felújítását

Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében rávilágított: negyed évezrede, miután 200 ártatlan ember életét vesztette, több ezren vándoroltak el Székelyföldről. A Bukovináig jutott székelyek 1777 és 1786 között öt falut alapítottak, így ők ezen alkalommal ünneplik születésnapjukat. Potápi hangsúlyozta, habár a madéfalvi veszedelem látszólag a székelység és a magyar nemzet veresége volt, nem szabad csak az erőszakos elnyomás elleni harc kötelességéről szólnia. „Kell lássuk a veszteség mögött a reményt is, a megpróbáltatásokra ugyanis régóta megvan a válaszunk, ez pedig a megmaradás” – emelte ki Potápi, aki maga is bukovinai székelyek leszármazottja.
Az államtitkár véleménye szerint 251 évvel ezelőtt is az önrendelkezés, az autonómia volt a székelyek legfontosabb politikai célja. „A megmaradás kerete és garanciája pedig ma is a székelyek önrendelkezése kell legyen. Ezért támogatja Magyarország kormánya a székelyek elidegeníthetetlen jogát az autonómiához” – fogalmazott. Közölte, az általa vezetett Nemzetpolitikai Államtitkárság biztosítja az emlékmű felújításának befejezéséhez szükséges mintegy 17 millió forintot.

A székelyföldi hagyományőrző huszáregyesületek nevében Solymosi Alpár unitárius lelkész szólalt fel. Beszédében rávilágított arra, hogy napjainkban vízkeresztig (január 6) többségében lejárnak a házszentelések, a papok szentelt vízzel űzik el a rossz szellemeket, az ajtók fejfáira pedig Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit írják. Ezzel szemben 1764-ben más papokat és más ministránsokat küldött az akkori vezetőség. Az ajtókról letörölték a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűit, helyette Mária Terézia neve került fel. „A vízkeresztségből tűzkeresztség lett. Körülvették a falut, és tűzzel keresztelték meg népét.”
Szintén szerdán tartották a 2013 októberében elindított Siculicidium Emlékév záróeseményét is: délután öt órától egy kiértékelő jellegű konferencián foglalták össze az emlékév eseményeit, hozadékát.

székelyhon.ro