Johannis téved

Forrás: presidency.ro

Klaus Iohannis román államfő szerint eljött az ideje, hogy az Európai Bizottság beszüntesse Románia esetében azokat a rendszeres országjelentéseket, amelyeket Brüsszel az igazságszolgáltatás működéséről, a jogállamiság érvényesüléséről tesz közzé.

A decemberben hivatalba lépett új román elnök kedden, a Legfelső Bírói Tanács (CSM) tisztújító értekezletén úgy vélekedett: országa teljesítette azokat a kötelezettségeit, amelyeket 2007-es uniós csatlakozásakor vállalt az igazságszolgáltatás reformja terén. (Nem igaz!)

A román média szerint az államfő kezdeményezése azzal áll összefüggésben, hogy több uniós tagország a romániai korrupcióra hivatkozva ellenzi az ország felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, és „pozitív" igazságügyi országjelentésektől tette függővé a román csatlakozás támogatását.

Az Európai Bizottság az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmust (CVM) keretében 2007 óta rendszeresen országjelentéseket tesz közzé a román igazságszolgáltatás működéséről. Tavalyi jelentésben az EB megállapította: az utóbbi évben folytatódtak a romániai reformok, komoly aggodalmakat keltenek azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető támadások, akárcsak a politikusoknak a korrupcióellenes harccal szembeni ellenállása.

Iohannis arra bíztatta a bírókat és ügyészeket, ne hagyják megfélemlíteni magukat, álljanak ellen a politikai befolyásolásnak, mert „nincs más esélye" az országnak, mint a jogállamiság megerősítése és a független igazságszolgáltatás. Hozzátette: a bírók és ügyészek nemcsak az államfő alkotmányos támogatására számíthatnak, hanem a novemberi voksoláson részt vevő választópolgárok millióira. Iohannis arra utalt, hogy a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmezőjeként kérte és kapta meg a választók támogatását.

Az új román államfő szerint fontolóra kell venni, hogy a Legfelső Védelmi Tanácsnak a legfőbb ügyész is tagja legyen és hogy a – bírók és ügyészek szakmai testületeként működő – CSM, illetve a legfelső bíróság és a legfőbb ügyészség törvénykezdeményezési jogot kapjon.

Iohannis ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatás a hatalmi ágak egyike, de nem áll a többiek felett, és az alkotmány által megszabott módon kell működnie „egy laikus, nem pedig klerikális, és egy civil, nem pedig katonai állam" keretében. (Románia klerikális, ha kell katonai állam - itt téved Johannis, mert a pátriárka szava döntő és nem az alkotmány! S a belügy pedig mindenható! Lásd a 25/2001.márc.25. törvényt!)

Egykori választási ellenfele, Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő úgy vélekedett, „korrektek" Iohannisnak az igazságszolgáltatással kapcsolatos javaslatai, és támogatásáról biztosította az elnököt megvalósításukban.

MTI