Levélben
tájékoztatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Gianni
Buquicchiót, a Velencei Bizottság elnökét a romániai magyarságot érintő
jogsérelmekről.
Az RMDSZ hírlevele szerint Kelemen Hunor sérelmezte, hogy sem a romániai
magyarság képviselőit, sem a romániai Kisebbségkutató Intézet
szakértőit nem hívták meg a román külügyminisztérium és a Babes-Bolyai
Tudományegyetem (BBTE) által szervezett csütörtöki kisebbségvédelmi
konferenciára, amelyen a Velencei Bizottságnak – az Európa Tanács (ET)
alkotmányjogi szakértői testületének – az elnöke is elismerően szólt a
román kisebbségvédelmi modellről.
„Úgy véljük, ez a hozzáállás teljes mértékben sértő és antidemokratikus,
és nagyon komolyan megkérdőjelezi a romániai kormányzat
elkötelezettségét a nemzeti közösségekkel folytatott párbeszéd és
együttműködés terén. Határozott álláspontunk, hogy nem az államnak kell
eldöntenie, és elmondania azt, hogy Románia modellértékű
kisebbségpolitikát folytat, hanem a kisebbségi szervezeteknek kell
meghatározniuk a saját sorsukat érintő intézkedések milyenségét" –
fogalmazott az RMDSZ elnöke levelében.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a Velencei Bizottság
ne csak kirakat-konferenciákon értesüljön a nemzeti kisebbségek
helyzetéről, hanem a kisebbségi szervezetektől is kapjon tájékoztatást.
Levelében 14 pontban foglalta össze a nemzeti kisebbségeket ért
jogsértéseket.
Elsőként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE)
helyzetét említette, ahol évek óta nem alkalmazzák a magyar tagozat
önállóságát biztosító oktatási törvényt. Megemlítette a magyar
szimbólumok elleni hatósági fellépést, valamint azt, hogy a bíróságokon
csak elméletben biztosítják az anyanyelvhasználat jogát, és a helyi
önkormányzatok egy része a törvényes előírások ellenére nem hajlandó
kétnyelvű feliratokat kihelyezni.
Az RMDSZ elnöke kitért arra, hogy a román állam a régiók átszervezéséről
szóló vitában figyelmen kívül hagyja azt az elvet, hogy a közigazgatás
átalakítása nem módosíthatja hátrányosan a kisebbségek arányát egy
közigazgatási egységen belül. Azt is megemlítette, hogy
biztonságpolitikai stratégiatervezetében a román belügyminisztérium
veszélyforrásnak tekinti a nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit.
Kelemen Hunor közölte, hogy a román külügyminisztérium 2012 óta nem
hajlandó elkészíteni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája
alkalmazására vonatkozó jelentését, és a kommunista diktatúra idején
államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása szinte
teljesen leállt, sőt a visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégiumot
bírósági úton visszaállamosították.
„Úgy véljük, a magyar nemzeti közösség és a román állam között az
együttműködés keretei sérültek, ezért kérjük az Európa Tanács, valamint
az Európai Unió kisebbségvédelmi intézményeit, kiemelt figyelemmel
kövessék a kisebbségi jogok alkalmazását Romániában" – fogalmazott
levelében az RMDSZ elnöke.
A csütörtöki kolozsvári kisebbségvédelmi konferenciát abból az
alkalomból tartották, hogy Románia elsőként ratifikálta húsz évvel
ezelőtt az Európa Tanács által kidolgozott kisebbségvédelmi
keretegyezményt. A konferencia szünetében a BBTE díszdoktorává avatták
Gianni Buquicchiót, a Velencei Bizottság elnökét.
A jogászprofesszor kijelentette, pozitív és építő jellegű megközelítést
tapasztal Románia részéről a kisebbségvédelemben. Az MTI-nek adott
nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségvédelem
kérdése nagyjából rendeződött, és jó az együttműködés a román többség és
a magyar kisebbség között. Bogdan Aurescu román külügyminiszter
kijelentette, a román modell nem tökéletes, állandó javításra szorul, de
jobb megoldást nyújt a kisebbségvédelemre, mint más modellek.
MTI
erdély ma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése