Mi a böjt és a bűnbánati nap?

A böjt a mértékletesség erényének cselekedete. Tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. Ebben megnyilvánul az értelem és az akarat uralma az ösztönök felett. A böjt célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése. Testünk miatt a természettörvény is ajánlja, és minden vallás törvényei között szerepel.  

Az Ószövetségben a mózesi törvény csak az engesztelés napján írt elő kötelező böjtöt (Lev 16). A fogság után még 4 kötelező böjti nap jött ehhez. A farizeusok hetente kétszer böjtöltek. 

Jézus Krisztus 40 napos böjttel kezdte nyilvános tevékenységét. Óv a külsőséges böjttől (Mt 6,16), s a sátán elleni harc fegyveréül adja (17,21). 

Az Egyház kezdettől fogva gyakorolta a böjtöt, mert „elvitetett tőle a Vőlegény” és kifejezték az Úrra való várakozásukat (Mk 2,20; vö. ApCsel 13,2). 

A bűn elleni küzdelemnek, az önmagunk feletti uralom megszerzésének és a lelki fejlődésnek elengedhetetlen előfeltétele a böjt, és ma is a szeretet és a jó cselekedetek gyakorlásához az étkezésben gyakorolt mértéktartás és önmegtagadás az egyik legjobb út.

Hogy mindnyájan egyesüljünk valamilyen bűnbánattartásban – amikor Urunk Jézus Krisztus szenvedésére és halálára emlékezünk –, böjt és bűnbánati napok vannak előírva (1249.k.) 

Ilyen hamvazószerda és nagypéntek, amikor szigorú böjtöt (háromszori étkezés), azaz hústilalmat és böjtöt kell tartani (1251.k.). A hústilalom kötelezi azokat, akik 14. életévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat a betöltött 18. évtől kötelezi 60. életévük megkezdéséig. 

A nagyböjti péntekeken csupán a hústilalom kötelező. 

Az év többi péntekjén vagy a hústól való tartózkodással vagy az irgalmas szeretet, illetve a jámbor áhítat valamely nagyobb fokú gyakorlatával kell a bűnbánati napot megtartani.  

Általános felmentés van a bűnbánati nap tartása alól a kötelező ünnepeken kívül az egyházi és világi ünnepeken. A pénteki bűnbánati nap alól felmentést adhat a lelkipásztor és a szerzetesi elöljáró.

D-K. J.