Tőkés László sem érti Orbán nemzetpolitikáját, hirdeti vastag betűkkel a
Magyar Nemzet. Elolvasván a cikket, az ember meg nem érti Tőkés
Lászlót. Egyetlen kérdésben kritizál: a Fidesz és az RMDSZ viszonyát
helyteleníti. Hogy nyomatékot adjon a véleményének kijelenti, hogy az
RMDSZ az erdélyiek MSZP-je.
Érdemes tisztázni a fogalmakat. A nemzetpolitikának alig van, valójában
nincs is köze ahhoz, hogy a magyar kormány, illetve a vezető kormánypárt
melyik határon túli párttal milyen viszonyban van. Antall József azt
vallotta, hogy határon túli ügyekben Budapestnek követnie kell a határon
túli magyarság legitim képviselőit. A képlet Erdélyben egyértelmű. Az
ott élő magyarok jó nyolcvan százaléka az RMDSZ mögött áll. Emlékszem,
milyen zavart okozott annak idején, amikor az RMDSZ mellett és ellen más
csoport is megjelent a színen. Nem értjük, mondták Korondon, mire jó
ez. Távolról sem állítom, hogy az RMDSZ hibátlan, tökéletes párt. De
melyik az? Akik látták a hibákat, nem tudták azokat a szervezeten belül
kijavítani. Ennek több oka lehetett. Nem is voltak hibák, amiket annak
véltek. Hibák voltak, de a javítani szándékozók alkalmatlanok voltak
arra, hogy meggyőzzék a hibázókat, vagy legalábbis a párt döntéshozó
testületeit a javítás szükségességéről. Kisebbségi helyzetben erre a
kudarcra úgy reagálni, hogy új pártot alapítunk, a magyar közösség
egésze ellen bűn. Ezeknek a zavaros pártügyeknek, illetve a Fidesz ehhez
való viszonyának nincs köze ahhoz, hogy mit tesz Magyarország a
magyarság egészének megmaradásáért.
Nem látni azokat a lépéseket, amelyeket Magyarország tesz a nemzet
egészéért, vagy vakság, vagy rosszindulat.
Tőkés László nyilatkozata egy
talajt vesztett ember kétségbeesett vagdalkozása. Régóta látszik ez a
leépülési folyamat, amelyik mindannyiunk számára fájdalmas. A temesvári
hős nemzetünk egyik ikonja lehetett volna. Sőt volt is, de sajnos nem
tudott mit kezdeni a szereppel. Temesvár Tőkés Lászlót messze a napi
politika fölé helyezte. Két nemzet hőse, kimondom: jó értelemben vett
bálványa lehetett volna. Irányt mutató szobor, már életében is. Kár volt
bekenni ezt a szobrot a napi politika mocskával.
Fájdalmas nézni ezt a vergődést, és durva felelőtlenség rásegíteni, hogy
még mélyebbre süllyedjen. A Magyar Nemzet pedig sajnos épp ezt tette.
Kéjjel teregette ki a szűk körben elhangzott butaságot, csakhogy legyen
egy újabb rossz szó Orbán Viktorról.
Próbáljunk úgy gondolni Tőkés Lászlóra, ahogy 1989-ben gondoltunk.
Megérdemli. A mai sértettségét pedig nézzük el, mert vajon hányan tudták
volna elviselni mindazt, amin ő átment. Vannak helyzetek, amelyek csak
egészen kivételes embereket nem tesznek tönkre. Ki állíthatja magáról
biztonsággal, hogy jobban csinálná?
Barátsággal köszönt:
Surján László
Magyar-Hon-Lap
**
Már
én magam sem értem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetpolitikáját –
jelentette ki csütörtök este nagyszámú hallgatóság előtt Tőkés László.
A Fidesz európai parlamenti képviselője Borbély Zsolt Attila Negyed
évszázad erdélyi magyar politikatörténete: 1989–2014 című könyvének
bemutatóján vett részt. A beszélgetésen nagy hangsúlyt kapott a
Kárpát-medencei nemzetpolitika helyzete, különös tekintettel a
magyarországi intézkedésekre. Tőkés László meglehetősen szkeptikusan
beszélt a kérdésről. Szerinte a Trianon óta eltelt időszak felőrölte a
magyarság erejét, „olyanok vagyunk, mint egy horogra akadt nagy hal,
amit kifogás előtt kifárasztanak”. A jelenlegi kormány nemzetpolitikai
lépéseit követhetetlennek, átláthatatlannak tartja Tőkés László. A
politikus szerint az egyéb teendők és küzdelmek miatt a
miniszterelnöknek nincs kellő ideje arra, hogy a nemzetpolitikával
foglalkozzon. Az európai parlamenti képviselő „az erdélyi MSZP”-nek
nevezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ).
Szerinte „több mint különös, hogy a Fidesz is ezt a pártot támogatja”.
Tőkés László bírálatot fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy Orbán
Viktor miniszterelnök az RMDSZ jelöltjével, Kelemen Hunorral
fotózkodott, és őt támogatta a múlt évi választási kampányban, szemben
Szilágyi Zsolttal, a Magyar Polgári Párt jelöltjével. A beszélgetésen
kiemelt szerepet kapott az a kérdés, hogy a szomszédos országok
titkosszolgálatai mennyire épültek be a határon túli magyar pártokba, és
mennyire befolyásolják azoknak a politikáját. Borbély Zsolt Attila –
aki nagymonográfiát írt az RMDSZ történetéről – példákkal igazolta, hogy
szerinte román titkosszolgálati beavatkozás következménye az erdélyi
magyar autonómia elodázása. Hozzátette: számtalan eset bizonyítja, hogy
az RMDSZ egyes vezetői tudatosan és szándékosan akadályozzák az
önrendelkezési törekvéseket, a hangadókat igyekeznek lejáratni,
hitelteleníteni.
Raffay Ernő történész – aki az Antall-kormány államtitkáraként a katonai
titkosszolgálatokat is felügyelte – elmondta: a mindenkori
titkosszolgálatok feladata végrehajtani azt, amit a politikai vezetés
elvár tőlük. Az autonómiatörekvések nyilván szemben állnak a román
érdekekkel, nem véletlen, hogy az alaptörvény is nemzetállamként
definiálja Romániát, így a titkosszolgálatok aktívak a kérdésben.
Hozzátette: az ilyen akciók nem új keletűek, az I. világháború előtt
gróf Tisza István miniszterelnök is aktívan figyeltette azokat a román
politikusokat, akiktől tartott az akkori országvezetés. Gyakori eset
volt, hogy a külföldi üdüléseiket is figyelték a magyar titkosszolgálat
emberei.
Tőkés László arról is beszélt, hogy a román titkosszolgálat az egyházi
bomlasztásban is aktívan tevékenykedik. Mint fogalmazott, egykoron a
szekus papok népes tábora települt át Magyarországra is, akik továbbra
is aktívan szolgálták a megbízóikat. Hozzátette: „az egyházi vonal terén
sok mindent már sikerült tisztázni, ismerjük az ügynökök nagy részét,
listát is küldtem róluk Bölcskei Gusztáv volt református püspöknek, de
nem történt semmi. Egyéb területeken mindössze pár esetben tudtam
megakadályozni, hogy zsíros álláshoz jussanak a román titkosszolgálathoz
beépített ügynökök a magyar közéletben” – mondta csalódottan Tőkés.
Próbáltuk elérni Bölcskei Gusztávot, kérdéseinkre azonban lapzártánkig
nem érkezett válasz.
mno.hu / Magyar Nemzet
Nacsak !
VálaszTörlés