A
magyar-román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell
segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek – mondta
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Aradon, október 6-i ünnepi
beszédében.
Kiemelte: természetellenesek és kontraproduktívak a politikai
villongások, hiába vannak utak a két ország között, ha nincs szellemi
nyitottság az autonómia, a nyelvi jogok biztosítása és a szimbólumok
tiszteletben tartása iránt.
Semjén Zsolt hangoztatta: minél több összekötő kapocsra van szükség a
450 kilométeres magyar-román közös határszakaszon, ezért szorgalmazta,
hogy a tíz, már megépült közúti határátkelőt mihamarabb adja át a román
fél a forgalomnak. Felidézte: a magyar-román együttélés 2012-ig bizalmi
alapú, gyakorlatias és eredményes volt, az együttműködést azonban az
utóbbi években politikai szinten elutasították, az utóbbi hetekben pedig
„minősíthetetlen stílusú támadások" érték Magyarországot.
Hangsúlyozta: ennek ellenére Magyarország továbbra is nyitott arra, hogy
a két ország minél több szálon össze legyen kötve. Ennek egyik jó
példája az lenne, ha az osztrák és szlovák határhoz hasonlóan „minél
több határátkelő pont nyitna lehetőséget a mindennapi kapcsolatokra,
hiszen csak így képzelhető el gazdasági együttműködés, az emberek között
pedig minél szabadabb és szorosabb kapcsolat". Semjén Zsolt ünnepi
beszédében szólt arról is, hogy a történelmi múlt nem szakítható el a
jelentől és a jövő útkeresésétől.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szövetségi
elnöke ünnepi beszédében kiemelte: a szabadság nem lehet kizárólagosan
egy nemzeté. „Nem lehet egy nép szabad, amíg a vele élő más népek vagy
etnikumok nem érzik magukat szabadnak" – fogalmazta meg.
Kifejtette: számukra a szabadság azt jelenti, hogy nemzeti
identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat szülőföldjükön megőrizhetik.
„Nem akarjuk másodrangú állampolgároknak érezni magunkat saját
hazánkban" – hangoztatta hozzátéve: a romániai magyarság szabadságától
nem lesz kevésbé szabad a többségi nemzet. Az 1848-49-es események arra
tanítanak, hogy minden nemzedéknek tudnia kell áldozatokat hozni,
megújulni és előre tekinteni – mondta Kelemen Hunor.
George Falca, Arad polgármestere az ünneplőkhöz szólva emlékeztetett: 15
éve ő volt az első román köztisztviselő, aki koszorút helyezett el a 13
aradi vértanú szobránál. „Hiszünk az értékekben, s az egyik legnagyobb
érték egymás tisztelete" – mondta.
Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke szerint a magyarság –
különösen Aradon és a szórványban – ideológiai és politikai törésvonalak
mentén egyre megosztottabb, a megosztottság pedig gyengíti az erejét.
„Szórványban élet-halál kérdése megmutatni, hogy vagyunk, és hogy bele
akarunk szólni sorsunk irányításába" – mondta. Az ünnepi beszédek után
közös imádkozás és a koszorúk elhelyezése következett.
Aradon a megemlékezés délelőtt kezdődött, amikor Urbán Erik csíksomlyói
ferences atya, erdélyi érseki helynök celebrálásával szentmisét
tartottak a római katolikus templomban. Ezt követően Kelemen Hunor a
Szabadság-szobornál helyezett el koszorút a vértanúk emlékére.
Százhatvanhat éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar
szabadságharc 13 honvédtisztjét – tizenkét tábornokot és egy ezredest + 3 tisztet -,
Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány
miniszterelnökét. Október 6-át a kormány 2001-ben nyilvánította a magyar
nemzet gyásznapjává.
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése