Nem működik többé a második világháború óta létező, donor országok és
szervezetek áldozatvállalásán alapuló menekültsegélyezési módszer, mert
az így kapott pénz immár nem elégséges – derült ki az ENSZ Menekültügyi
Főbiztossága (UNHCR) magyarországi szóvivőjének előadásából. Mint Simon
Ernő a Budapesti Corvinus Egyetem csütörtöki rendezvényén elmondta, a
segítségnyújtásba befektetés és munkahelyteremtés révén már az üzleti
életnek is be kellene szállnia, úgy, hogy azzal ne csak a menekülteken,
hanem a befogadó országokon is segítsen.
Az UNCHR képviselője a migrációs válság kapcsán ismertette: idén
szeptember végéig mintegy 521 ezen érkeztek Európába, de előrejelzéseik
szerint ez a szám 2015-öt és 2016-ot tekintve végül az 1,4 milliót is
elérheti. „Sürgősen tenni kell valamit annak érdekében, hogy a
menekültek ne induljanak útnak” – jelentette ki Simon Ernő. Egyúttal
tolmácsolta az UNCHR vezetőjének, António Guterresnek a szavait, aki
szerint a mostani menekültkrízis – és az a mögött részben álló szíriai
válság – a legsúlyosabb humanitárius katasztrófa a második világháború
óta.
Ha más nincs, gondoskodni kell róluk
A UNCHR szerint a legjobb megoldás erre természetesen a nemzetközi
konfliktusok megoldása lenne, de amíg ez nem megvalósítható, addig is
gondoskodni kell azokról, akik kényszer hatására indulnak el. Simon éles
határvonalat húzott előadásában azok között, akik halálos veszély elől
menekülnek, és akik pusztán a jobb élet reményében érkeznek
kontinensünkre.
Mint mondta, 2011-ben 42,5 millió menekült volt világszerte, egy évvel
később 45,2 millió, 2013-ban 51,2 millió, de tavaly ez a szám már elérte
az 59,5 milliót. „A növekedés mellett annak üteme is gyorsult” –
ismertette az UNHCR szóvivője
Mintegy 521 ezer, Európát elérő ember mellett nagyjából 3000-en vannak
olyanok, akik nem érkeztek meg, akik életüket vesztették az út során –
ismertette Lehel Balázs, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) Budapest
programkoordinátora. Mint mondta, legtöbbjük vízbe fulladhatott a
Földközi-tengeren, de már a balkáni, Magyarországot is érintő útvonalon
is volt halálos áldozat.
Az alultápláltság az egyik fő veszélyforrás a gyerekeknél
A Magyarországra kísérő nélkül, migránsként vagy menekültként érkező 18
év alatti gyermekeket több minden, így az alultápláltság, az orvosi
ellátatlanság vagy a menekülés alatt az iskolából történő kimaradás is
veszélyezteti – derült ki Herczog Mária előadásából. A szociológus
beszámolt arról is, hogy eddig körülbelül 8000 gyerek érkezett kísérő
nélkül hazánkba, legtöbbjük érdekes módon nem Szíriából, hanem
Afganisztánból, és noha jelenleg mindössze körülbelül 50 hely áll
rendelkezésükre Fóton vagy Hódmezővásárhelyen, a többségük amúgy sem
akar Magyarországon maradni.
Szerinte a közvetlen fenyegetettség mellett fontos az is, hogy
odafigyeljünk rá, milyen azon gyerekek élete, akik menekülttáborokban
nőttek fel, és soha nem jártak abban az országban, ahová az
állampolgárságuk köti őket, meg vannak fosztva a biztonságérzettől, jó
érzéstől, amit az együttélés, például a közös nyelv jelent.
Tömeges munkanélküliség
A háborúk mellett a népességnövekedés, az urbanizáció és a világgazdaság
lassú és egyenlőtlen fejődése is hozzájárul a tömeges migrációhoz – ez
már Simai Mihály akadémikus beszédéből derült ki.
Mint mondta, óriási mértékű lett a fejlődő országok körében a munkaképes
korú lakosság, a világ pedig nem képes ekkora mértékű népességnek
munkát adni, hatalmas munkanélküliséget okozva ezzel. Az urbanizáció,
vagyis városiasodás révén ugyanakkor a falusi nyomor sok helyen
egyszerűen áttelepült városi nyomorba, nyomában pedig hatalmas viskó- és
barakkvárosok alakultak ki. Ugyanakkor megjegyezte azt is: az
urbanizáció lehetővé tette, hogy jelentős tömegek jussanak jobb
oktatáshoz vagy éppen egészségügyi ellátáshoz. „Pár évtizeden belül a
világ lakosságának kétharmada városokban élhet” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a migrációs probléma világméretű, de egy globális
menekült-kvótarendszer nem feltétlenül reális, mert ezek a válságok
egy-egy térséghez kötődnek, a távoli országok pedig csak a saját
érdekeiket figyelembe véve fogadnak be menekülteket – ilyen volt például
Argentína: kifejezetten nyelveket jól beszélő embereket kerestek.
Orbán Viktor pont szerdán sürgette az ENSZ előtte egy világszintű kvótarendszer bevezetését.
Ruzsbaczky Zoltán
mno.hu
**
Ajánló: Obama üzent Putyinnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése