A
bérmálkozó EMBERKE csak négy betűből
áll:
Érteni akarja az evangéliumot,
Öntudatossá akar válni,
Tanúságot akar tenni Krisztusról és
Áldássá akar lenni.
Érteni akarja az evangéliumot,
Öntudatossá akar válni,
Tanúságot akar tenni Krisztusról és
Áldássá akar lenni.
- hogy a
Szentlélek segítségével mélyebben tudjuk érteni a kinyilatkoztatott igéket,
- hogy öntudatos keresztényekké
váljunk, vagyis az elképzelhetetlenül teljes életet, a kegyelemben
gyökerező szentháromságos, közösségi
életet tudjuk élni,
- hogy felnőtt és tanúságtevő keresztényekké váljunk,
- hogy hitünk szerinti élettel, áldássá legyen bennünk mindaz a jó, amit keresztségünk óta szüleink és
keresztszülők, valamint az egyházközösség értünk tettek. (Katolikus Egyház
Katekizmusa, a továbbiakban KEK 1303).
2. Szentlélekre
azért van szükségünk, hogy megerősítsen bennünket az öntudatos
keresztény életben.
3. A keresztség
által Krisztusba oltódunk. Ez új viszonyt teremt köztünk és az Isten, Krisztus, az emberek, az Egyház, valamint a
Szentlélek között. Az új viszony pedig a kölcsönös szeretet és egymásért
létezés. A
keresztény ember bűne mindig súlyosabb, mert őt Isten magához emelte és ő
hűséget fogadott Krisztusnak. Amikor vétkezik hálátlan szószegő, megveti Isten
barátságát.
Bérmálkozóknak 5.
27. A hitre való eljutásban és a
hitben való megmaradás nehézségeiben támaszra, segítségre van szükségünk. A
hitet csak közösségben lehet megélni. Krisztus, akitől hitünket kaptuk, erről
is gondoskodott és elrendelte az Egyházat, hogy a hit őrzője, hirdetője és a
hitért küzdők támasza legyen. Majd elküldte a Szentlelket is, hogy
felvilágosítsa tanítványait, s az emberiséget kötelezte, hogy a tanítványokra
hallgasson: „aki titeket hallgat, engem
hallgat, aki titeket elutasít, engem utasít el...” (Lk 10,16).
28. A hitnek négy
alaptétele van, és ezekhez kapcsolódnak a többi
hitigazságok: Isten, Jézus Krisztus, Egyház és az örökkévalóság, mivel a hit
nemcsak ehhez az élethez ad segítséget, hanem az örökkévalóságra is el akarja
vezetni a hívő embert. A fontosabb hitigazságokat az apostoli hitvallás sorolja
fel.
29. Az
örökkévalóság kérdésében néhány hívő ember is
kételkedik, ill. nem tudja megérteni, elképzelni, mert az valami
felfoghatatlan. Ha van Isten, ha
elfogadjuk Jézus feltámadását, akkor örökkévalóságnak is lennie kell. Ha
hiszünk Isten irántunk tanúsított végtelen és fogyhatatlan szeretetében, akkor
ez a szeretet nem tarthat csupán csak 60-80 évig, amíg egy ember él. Egyedül az
ember ismeri fel, hogy mi a halál. Egyedül benne van meg a vágy, hogy örökké
éljen. A hit pedig azt biztosítja, hogy az ember minden erőfeszítése és minden
tette, amit Istenben művelt az maradandó.
31. Érdemes-e
hinni? A tudomány akármennyit fejlődjön is, nem fogja
megoldani az ember sok égető problémáját: Ki az ember? Mi a rendeltetése? Van-e
értelme életünknek? Miért a rossz, a szenvedés? Van-e élet a halál után? Van-e
Isten, és ha igen szeret-e? Ezekre a kérdésekre csak Jézus Krisztustól kapjuk
meg a helyes választ.
31. A hit nem
elméleti ismeret, hanem tevékenységre, életünknek a
hit szerinti alakítására vezet. Isten nem elégszik meg a puszta hittel.
Szent Jakab apostol tanítja: Testvéreim,
mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek?
Üdvözítheti a hite? … a hit is,
ha tettei nincsenek, magában holt dolog (vö. Jak 2,14-19). A tanítást váltsátok tettekre, ne csak
hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg (vö. Jak 1,22-24).
32. Krisztus azt
kívánja, hogy tanúságot tegyünk mellette, bizonyítsuk
a kereszténység erejét és értékét. Ez a tanúságtétel elsősorban életünkkel
történik (vö. Mt 5,13-16.).
33. A keresztény
embert másoktól az különbözteti meg, hogy a keresztények nem a világ elvei
szerint élnek: „a világban vannak, de nem
a világból valók”. Azt mondtuk, hogy a hívő és a nem hívő ember közötti
különbséget a tettek miértjében kell keresnünk. Így amíg az Istennel szakított
embert ösztönei, szenvedélyeinek kielégítése, a haszon és az érvényesülési vágy
vezérli cselekedeteiben, addig a hívő embert Isten Lelke vezérli, és úgy fogja
fel egész életét, mint Isten szolgálatot.
34. Isten akarata felismerhető: Isten
törvényeiből; az Egyház törvényeiből; az emberi társadalom törvényeiből;
állapotbeli kötelességeinkből; Életünk eseményeiből; Isten közvetlen, kegyelmi
indításaiból.
35. Isten
mindenkinek adott egy tehetséget, ez a lelkiismeret,
amely eligazíthat bennünket a nehéz helyzetekben, csupán csak össze kell
vetnünk az adott helyzetet a keresztény élet követelményeivel. Elvégezve ezt az
összevetést Isten a lelkiismeret szaván keresztül megmondja nekünk, hogy mit
kell tennünk.
Hitünk
főigazságai:
1.
Egy Isten van. Az egy Istenben három személy van: az Atya, a Fiú és a
Szentlélek.
2. Isten a világ Teremtője és gondviselő Atyánk.
3. A Fiúisten
emberré lett, hogy minket megváltson és üdvözítsen.
4. Isten igazságos, aki a
jókat megjutalmazza, a gonoszokat megbünteti, de a megtérő bűnösnek szívesen megbocsát.
5.
Isten kegyelme az üdvösségre szükséges.
6. Az ember lelke halhatatlan, teste pedig feltámad.
7. Jézus Krisztus Egyházat alapított, és ennek legfőbb pásztora a római pápa.
8. Jézus szent evangéliuma (örömhíre): Mennyei Atyánk végtelenül szeret minket,
gyermekévé fogad, és földi életünk után hazavár az örök életre.
Bérmálkozóknak 6.
36. A hit erénye megköveteli az imádság aktusát. A hit mellett az imádság az utolsó
szál, amely még Istenhez fűzi a bűn útjára tévedt embert. Az imádság szükségességét sem kell nagyon
bizonyítani. Teljesen Isten kezében vagyunk, tőle függ életünk és sorsunk.
Bármilyen nagy is legyen az ember tudása és a természetfölötti uralma, mégis
állandóan több veszélynek van kitéve. Jézus
Krisztus is figyelmeztet bennünket, hogy kérjünk, mert akkor adatik nekünk,
hogy vigyázzunk és imádkozzunk, sőt még arra is felszólít bennünket, hogy
szünet nélkül imádkozzunk a kísértések elkerülése érdekében.
37. Ha valakivel
megismerkedünk, akkor beszélgetünk és ápoljuk a kapcsolatot. Így vagyunk a
jó Istennel is. Vele mindenkor és minden körülményben beszélhetünk. Valaki találóan hasonlította az
imádságot a telefonhoz: általa bármikor felhívhatjuk Istenünket. Az imádság a lélek felemelése Istenhez, vagy a megfelelő javak kérése
Istentől. Imádkozni akarni és tanulni kell.
38. Aki imádkozni akar,
nemcsak annyit kell tudnia Istenről, amennyit a katekizmusból tanult (hogy
Isten milyen végtelenül nagy és hatalmas, hogy önmagában milyen jó), hanem
tapasztalatból is ismernie kell Istent. Azt, hogy a sok ember közül engem is
végtelenül szeret, ezért isteni hatalmával úgy alakítja életemet, hogy eljussak
hozzá. Ha érdemtelen is vagyok szeretetére, Ő nem tud nem szeretni engem, nem
tud meg nem bocsátani nekem, ha kérem. Isten személyesen engem is jól ismer,
sőt jobban ismer, mint ahogyan én ismerem magamat. Ismeri szándékaimat,
gondolataimat, hibáimat egyaránt. Egyedül Ő örök és változatlan, egyedül Ő
képes kielégíteni végtelen vágyaimat. Aki megtalálja, egyébre már nincs
szüksége.
39. Az Egyház és az egész emberiség gyakorlatában
négyféle imádság van: dicsőítő, hálaadó, engesztelő,
kérő vagy közbenjáró. Imádságunk elsősorban dicsőítő imádság kellene legyen. Ezért teremtett az Isten és ez
lesz az imádságunk az egész örökkévalóságban. Imádságaink, amelyeket a
szentmisében és szertartásokban hallunk, jórészt dicsőítő imák: Glória, Te
Deum, zsoltárok. A hálaadó imának
arányban kellene lennie a kéréssel, vagyis amennyi időt és energiát a kérésre
fordítottunk, annyit kellene a hálaadó imára is fordítani. Engesztelő imádság, mindannyian bűnös emberek vagyunk, és így nem
vagyunk méltók arra, hogy Isten elé álljunk. Nem elég a bűnt meggyónni, de
ugyanakkor jóvá is kell tennünk, Krisztus érdemeibe kapaszkodva. Minderre az
Egyház ad példát, amikor a szentmisét, a szentség kiszolgáltatást mindig
bűnbánati aktussal kezdi. Kérő imádságainkban
vigyáznunk kell arra, hogy ne csak a földieket, anyagiakat kérjük. A kérő
imádságunk ne legyen önző, ne csak magunkért imádkozzunk. Imádságainkban legyen
helye másoknak, akik hozzánk közel állnak, akiknek sok mindent köszönhetünk.
Legyen helye benne az Egyház és az egész emberiség minden szükségének.
40. Az imádság
formái. Az imádság lehet elmélkedő vagy szóbeli,
egyéni vagy közös imádság. Krisztus nagyra értékeli a közös imádságot. A
közösség együttérzése, akarása megsokszorozza az ima hatóerejét: „ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek
a nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20).
41. Hogyan
imádkozzunk? Imádkozni összeszedetten, kitartással,
alázatosan, hittel, egyszerű közvetlenséggel, megfelelő külső tartással és
helyen kell. A legmagasztosabb Isten dicsőítés a szentmise.
Bérmálkozóknak 1-4. részt itt találod meg:
- folytatjuk -
©Darvas-Kozma József
©Darvas-Kozma József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése