Szent János a szeretet
lényegét így foglalta össze: „A szeretet nem
abban áll, hogy mi szeretjük Istent, hanem hogy ő szeret minket, és elküldte a
Fiát bűneinkért engesztelésül” (1Jn 4,7-10). „A természetben a halál és a
szenvedés mutatja, hogy az isteni szeretet is odaadást és szolgálatot sürget. Az
egyik szolgáljon a másiknak, egyik haljon meg a másikért. Ez az igazi szeretet, a lélek virága. Amit a
természet kényszer alatt végez, azt mi emberek készséggel tegyük” – mondja
Prohászka Ottokár püspök. A szeretet áldozat, odaadás és szolgálat, amely
erőteljes érzésből fakad: az Isten szeretetéből. Az áldozatok, a vértanúságok
nem veszteségek, hanem győzelmek és nyereségek. A szeretet győzelmei. Az
erkölcsi világ hegyei az Isten szeretetben fürdenek. Ha jelenünk sok borút
borít reánk, ne feledjük, hogy a szeretet ködöt emelő napsugár.
Caesarea
Maritimaban tartózkodó Kornéliusz százados magához hívatta a Joppéban tartózkodó Péter apostolt (ApCsel 10,25-26. 34-35.
44-48). Péter különös kinyilatkoztatás alapján elindult a római századoshoz,
aki a legnagyobb tisztelettel, leborulással fogadta az apostolt. Péter pedig elkezdte beszédét az Atya szeretetéről: „Valóban
el kell ismernem, hogy Isten nem személyválogató. Mindenki kedves előtte,
bármely néphez tartozik is, aki féli őt és az igazságot cselekszi.” Eközben a
Szentlélek leszállt az ott levő pogányokra. Péter a Lélek indítására felismeri,
hogy a Szentlélek azokat hatja át, akik hisznek Jézusban és meg akarnak
keresztelkedni. Ezért elrendelte kísérőinek, hogy Jézus Krisztus nevében
kereszteljék meg a jelenlévőket. Így lett Jézus barátja a pogány százados, és
Péter apostol által a Szentlélek tárta ki Egyházunk kapuját az egész emberiség
előtt. Az utolsó vacsorán Jézus
szebbnél-szebb szóképek segítségével érzékeltette Isten és ember kapcsolatát.
A
szőlőtő és szőlővesszők gyümölcsöző metaforáját a baráti kapcsolattal tetőzi,
ami a Vele való belső azonosulásból fakad. E baráti szeretetnek boldogító ereje van (Jn 15,9-17). Benne az Isten és ember kapcsolata tetőfokra érkezett.
Ő megjeleníti az Atya szeretetét, és az emberekkel olyan barátságot hozott
létre, melyben a teremtményt felemeli a maga létébe. Ebben az Isten-ember
barátságban érvényüket vesztik a nemzeti, rang- s életkor különbségek. Ennek
alapja Jézus: „Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól,
azt mind tudtul adtam nektek.” Jézus
a barátság élményvilágával és annak gazdagságával fejezi ki szeretetét. A baráti
kapcsolat létrehozója az önkéntesség. Jézus úgy hozta létre a baráti
kapcsolatot, hogy tökéletesen átadta magát nekünk: egyrészt isteni mivoltát
bele mondta az emberi világba; másrészt életét adta értünk. E legnagyobb
baráti szeretet gyümölcse az öröm és biztonság. Jézus barátságának feltétele
az, hogy szeressük egymást, amint ő szeretett bennünket.
„Ha megteszitek,
amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok.” Jn 15,14.
Darvas-Kozma József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése