2015. 05. 29.

Titok, amelyből élünk



A keresztény beavatás szentségeinek felvételekor – a keresztség, bérmálás és áldozás előtt – személyes hitvallást teszünk a háromszemélyű egy Istenről. A keresztség kiszolgáltatásának szentírásban rögzített formája mutatja, hogy az apostoli egyház kezdettől fogva vallotta a Szentháromság titkát, hogy az egyetlen Isten három személy: Atya, Fiú, Szentlélek. Ezt a misztériumot Krisztus kinyilatkoztatásból ismertük meg. 
Szentháromság vasárnapja Isten teljes szeretetéről szól. „A szeretet soha sem teljes egyfajta önkinyilatkoztatás nélkül. Lehet a szeretet jóakaró, jót cselekvő, akár hősies fokot elérő is, kiterjedhet az ellenségre, de az ilyen szeretet legfeljebb tökéletes, de nem teljes szeretet. A teljességre jutott szeretet a kölcsönös szeretet.” (P. Barsi Balázs) 
A mai olvasmány tudatosítja bennünk üdvösségünk történetét (MTörv 4,32-34. 39-40). Három eseményre utal: Isten úgy nyilatkoztatja ki magát Izrael népének, mint szeretetében leereszkedő Isten, aki szövetséget kötött a pátriárkákkal és választott népévé fogadta. Majd kiszabadította az egyiptomi rabságból és elvezette az Ígéret földjére. Mindhárom esemény főszereplője ugyanaz az egy Isten. A pogány népekkel körülvett Izraelnek állandóan szüksége volt arra, hogy ne feledkezzék el az igazságról: Isten az egyetlen örök létező és hozzá hasonló nincs sem égben, sem földön. Istent pedig teljes szívünkből kell szeretni, mert Ő ugyanaz ma és holnap, és mindörökké. 
Az Egyháznak, Isten újszövetségi népének szabad útja van az Atyához (Róm 8,14-17) és részesült a Fiú megtestesülésének és húsvéti misztériumának gyümölcseiben (Mt 28,16-20). A világ legcsodálatosabb valósága, hogy Isten nemcsak mint egyetlen Úr, hanem mint Háromság lép kapcsolatba velünk, s folytatja a teremtést, a megváltást és a megszentelést. 
Jézus Krisztus tárta fel Isten belső életét: szeretni és szeretve lenni. 
A Szentháromság titka éppen az, hogy a személyek különállóak, s mégis egységben vannak a szeretetben.  
Szentháromság ikonja a család, amelyet a szeretet tesz eggyé. 
A férj-apa, amikor munkálkodik, nemcsak önmagáért, hanem feleségéért és gyermekeiért is dolgozik.
A feleség-anya szorgoskodása a férjre és a gyerekekre irányul. 
A gyermek igyekezete is az önnevelésen túl hatással van szüleire és testvéreire. 
A családot ez a szentháromságos szeretet teszi igazán egy közösséggé. 
Az emberben is háromféle szeretetképesség van: az atyai, amely kezdeményező, gondoskodó és felelősséget vállaló szeretet. A fiúi, vagyis engedelmes, ráhagyatkozó, önátadó szeretet. A szentlelkes összefogó, bátorító szeretet, amelyik egyben a kölcsönös szeretet megtestesítője. 
A szentháromságos szeretet által minden személy önmaga marad, megőrizve azonosságát, ugyanakkor önzetlenül nyitott mások felé. Jézus a mennyországot úgy mutatta be, mint Isten életében való részesedést. Ez viszont a Szentháromság személyei közötti kölcsönös szeretet, melynek gyümölcse az öröm. Szenvedéseink igazi oka, a nem viszonzott szeretetben gyökerezik. Ezért kell hirdetni az evangéliumot, hogy Isten szeretete mindenkiben viszonzott szeretetté alakuljon otthon, a munkahelyen és a társadalomban.

„Isten gyermekei vagyunk, és örökösei is.” Róm 8,16
           
Darvas-Kozma József

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése