Árpád-házi Szent Margit (1242-1270) hiteles életrajza
olvastán elborzad a mai ember: hideg kolostor, minimális ápoltság, elviselt
ruhák, a kellemetlen munkák végzése, böjtök, imádság nappal és éjjel,
elmélkedés Jézus öt sebéről és az Eucharisztiáról, vezeklés és önostorozás. E
világ királyainak visszautasítása.
Megkívánja ezt az
Isten?
És ha nem kívánja meg, elfogadja-e?
Miért élt Margit?
Miért lelkesültek életrajzírói, amikor róla írtak?
A mai ember
fölöslegesnek véli a szenvedés eltűrését.
Miért tette mindezt Margit, IV. Béla magyar király
leánya?
- Azért mert magyar és keresztény!
1. Szent Margit magyar volt. Prohászka
Lajos a Vándor és bujdosó c. könyvében úgy fogalmaz, hogy a magyar "gens sibi prodiga", önmagát
pazarló nemzet.
A magyar pazarló,
gáláns nemzetség. Akit vagy amit megszeret, azért nem sajnál semmit sem, sőt
önmaga érdekét nem nézve, parádésan veti be minden erejét és vagyonát az eszme
vagy szerelme szolgálatába.
Ha ebből a
szemszögből nézzük Margitot, túlzásaiban észre kell vennünk a parádés,
nagylelkű magyart, aki szeretete tárgyától, Istenétől nem sajnál semmit sem.
Sőt! A magyarnál a szeretet vérre menő.
2. Szent Margit szerette Istenét,
és mert tudta, hogy Isten a szenvedésnek és az áldozatnak üdvösséghozó teremtő
szerepet szánt. Ezért nem kímélte és nem mérsékelte magát.
Pazarló magyar
lelkületére ráduplázott az evangéliumi kereszténység is.
- Mindannak, aki
kér,… - Aki elakarja venni ruhádat,… - Ha valaki egy mérföldnyire kényszerít,..
– Aki utánam akar jönni, … - Adjatok kölcsön,.. – ő ezt a szabályt követte.
3. Margit megismerte Krisztus végtelen szeretetét! A
keresztáldozatot.
- Krisztus értünk
adta magát, „amikor bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk, noha az igazért
is…" (Róm 5, 6) „A szeretet lényege, hogy Isten előbb szeretett minket” (1Jn
4).
Ha ebből a
szempontból nézzük, Margit egyszerre Istené és a nemzeté volt és maradt.
Tudunk-e áldozatot és szenvedést vállalni
Istenért és nemzetünkért?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése