Föld, magvak, emberek - az Isten jóságának jelei

Mi egy talicska föld? Ha eső esik rá, egy csomó sár, ha nap süt rá, egy csomó por. Merőben értéktelen semmiség.
De ha magot vetek bele, a jácint édes parfümöt von ki abból a földből,
a menta balzsamos olajat,
a tulipán piros festéket,
az írisz kéket,
a nárcisz fehéret.
Ha virág helyett sóskát vetek bele, a kis sóskamag sót és savanyúságot hoz ki abból a földből.
Ha szőlőt ültetek bele, hírmondója sem jelentkezik a sónak, hanem cukor és éltető spiritusz az, amit a gyökér a földből kiválaszt.
Vajon a földben van ez a sok minden? Vagy magában a magban?
Ez a nagy titok.
Az Országos Kutató Intézet nem fog nekem ebből a talicska földből kihozni egy szemernyi parfümöt sem, egy milliméter spirituszt sem, egy milligramm piros festéket sem, de a magból sem. 

Egy puttony tulipán gumóban nincs annyi piros festék, amivel egy katicabogár befesthetné a szárnyát.
És az ember, aki a földet műveli, s mindezt észleli, csak a földdé lenne?
Az emberből Krisztus kegyelme szentet hoz ki.