A rendi létszámkorlátozás miatt 1952-54 kántor Mezőtúron, 1954-56
kántor Sopronban, 1956-59 kántor és diákotthoni prefektus Győrött,
1959-60 kántor Sopronban. 1958-ben szerzett Győrött zeneiskolai zongora
és szolfézs tanári, majd 1961-ben a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti
Főiskolán középiskolai ének-zenetanári és karvezető diplomát szerzett.
Ettől kezdve a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tanítja az
ének-zene tantárgyat.
1967-91 között a budapesti Nyári Kántorképzőnek, 1968-1991 között a
győri Hittudományi Főiskolában a Musica Sacra és a beszédtechnika tárgy
tanára. Tanításában igyekezett diákjainak a klasszikus és a kortárs
zenét, a világi és az egyházi zenét, a műzene és a népzene igazi
értékeit bemutatni. Közreműködött a Nemzeti Filharmónia programjában 44
éven keresztül.
Mint
karvezető 1968-91 között a győri székesegyház Palestrina kórusát, majd a
győri bencés templom kamarakórusát vezette. Ez utóbbival rendszeresen
adott koncerteket Erdélyben, Moldvában, a Felvidéken, Kárpátalján, a
Délvidéken. Hangversenyeztek Olaszországban, miközben eljutottak
Vicenzába, Bolognába és Velencébe is.
Húsz éven át a teljes magyar nyelvterület népzenei örökségének
gyűjtésével foglalkozott. 5000-nél több népéneket gyűjtött, amelyek
között számos pótolhatatlan kincs akad.
Erdélyben 126 alkalommal járt, számtalanszor megfordult a délvidéki
székelyeknél, Felvidéken és Kárpátalján. A nyáron mondta, hogy 1978 óta
a csángó ügy “apostolaként” 104 alkalommal járt Moldvában. 1993 óta
vezeti a kacsikai Nagyboldogasszony-búcsún a magyar misét, melynek
kántora, papja és szónoka volt. Felkarolta a futásfalvi kegyhelyet.
Zarándoklatokat vezettett.
A budapesti Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület
elnöke volt. Számos tanulmány és cikk szerzője. Sok helyre hívták
diafilmes előadások megtartására. A Magyar Rádióban népzenei előadásokat
és egyházi népénekgyűjtő útjairól úti-beszámolókat tartott.
2004-ben megjelent CD-je: Jáki Sándor Teodóz énekel és tanít.
2006-ban könyvet adott ki “Csángókról, igaz tudósítások” címmel.
2007-ben, 79 esztendős korában vonult nyugdíjba.
A magyar népet szerető és szolgáló Jáki Sándor Teodóz atya életének 84., szerzetességének 69. évében, a betegek szentségével megerősítve, 2013. január 8-án este hazatért Mennyei Atyjához.
Temetése január 12-én, szombaton, Pannonhalmán lesz. A Bazilikában 14.30 órakor kezdődő gyászmisét követően a Boldogasszony-kápolna kriptájában helyezik örök nyugalomra.
Január 7-én értesültünk betegségéről és az esti szentmisén imádkoztunk a kedves atyáért, kedden este szintén. Most is imádsággal kísérjük, hogy reményünk beteljesedjék, és a mennyországban újra élvezhessük barátságát.
Január 7-én értesültünk betegségéről és az esti szentmisén imádkoztunk a kedves atyáért, kedden este szintén. Most is imádsággal kísérjük, hogy reményünk beteljesedjék, és a mennyországban újra élvezhessük barátságát.
Az Úr irgalmát éneklem mindörökkön-örökké. (89. zsoltárból)
KITÜNTETÉSEI:
- 1994: Szent László-éremdíj Győr városától.
- 1996: Márton Áron-emlékérem a Bethlen Gábor Társaságtól.
- 2001: kitüntető érem a budapesti Széchenyi Társaságtól.
- 2002: a Magyar Nemzetért ezüstérem a Magyarok Világszövetségétől.
- 2003: II. Rákóczi Ferenc emlékérem a Magyarok Világszövetsége Kisalföldi Társaságától.
- 2004: Győr-Moson-Sopron Megye emlékérme közösségért végzett munkája elismeréseként.
- 2004: Ópusztaszeren tiszteletére tölgyfát ültetett a Magyarok Világszövetsége.
- 2007: Szent László Lovagrend lovagi Vaskereszt – Nyitra, Szent László templomában 2007. július 27-én.
- 2012 – Szent László Érdemkereszt Szent László Tisztelőinek Találkozója Szervező Bizottsága által adományozva, Nyitra, 2012. július 27.
- 2012. november 20-án Fraknói Vilmos-díjat kapott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése