Aki kiteljesíti és megérteti

A plébániánk eresze alatt fészkel egy légykapó madár. Négy fiókáját odaadóan táplálta. Ahogy nőttek a kicsik, egyre hangosabbak lettek, kiültek a fészek szélére és szerre próbáltak szárnyalni. Egyik reggel a fészekre pillantottam és üres volt, mert a kicsik kirepültek az udvarra. Délelőtt még a közelben tartózkodtak, ide-oda még esetlenül szálltak, délutánra már elrepültek. Ilyen az élet. Az iskolából is kicsengetnek, s azzal lezárul a diákélet egy szakasza. Ehhez hasonló történt az apostolokkal Áldozócsütörtökön, Jézus mennybemenetelével. 

Jézus látható jelenlétének szakasza lezárul e megdicsőüléssel, és megkezdődik az Egyház időszaka. Erre a két angyal figyelmezteti az apostolokat, és ők az Olajfákról nevezett hegyről a Cönákulumba térnek vissza. Jézus Krisztus  megígérte Egyházának az ő rejtett és szentségi jelenlétét, ugyanakkor lelkükre kötötte, hogy addig el ne menjenek Jeruzsálemből amíg újjá nem születnek Szentlélekből, mert akkor természetfeletti erőben részesülnek és új emberekké válnak. Tanúskodásukat vezetni fogja a föld végső határáig és velük lesz a világ végéig. A hívő Egyház, amely felülről kapja a természetfölötti ajándékot, imádsággal készül a Szentlélek eljövetelére (ApCsel 1, 12-14).  

Az első pünkösdi novéna alatt Jézus láthatóan nincs közöttük, de jelen van Szűz Mária és segíti őket, mint a megtestesüléskor, a megváltáskor és most a megszenteléskor. Szűz Mária úgy van jelen, mint Jézus anyja, és mint az Egyház anyja. Az Atya dicsőségét és az emberek üdvösségét kérik, saját maguk számára segítségért könyörögnek, hogy Krisztus hűséges tanúi lehessenek. Tíz nap múlva pedig meg is tapasztalták a Szentlélek rendkívüli kiáradását. A Szentlélek jelenléte által ”élővé vált” az Egyház, és úgy indult el, hogy Jézus művét folytatja, és küzdelmeit, üldöztetését is úgy fogta fel, mint Jézus szenvedésében való részesedést. Ezért jutalma is az lesz, hogy majd osztozik az Úr dicsőségében (1Pt 4, 13-16). 

Az állhatatossághoz az erőt a Szentlélek adja, akit az Atyától Krisztus küldött. A Szentlélek kiteljesíti és megérteti Krisztus tanítását, és a mindenkorra történt megváltását Ő viszi végbe az egyházban és az egyes emberek lelkében. A látható Egyház természetfölötti környezet is az egyes hívő számára. Ezt megvilágítja Jézus főpapi imája, melyben összefoglalja működésének jelentőségét, továbbá imádkozik apostolaiért és Egyházáért (Jn 17,1-11a). Életével megdicsőítette az Atyát, halálát is belefoglalja, ebbe ,,az órába'', amikor maradék nélkül megteszi az Atya akaratát. A szenvedés az Atya akarata folytán Jézus megdicsőülésének az órája is. 

A főpapi ima második része az apostolokért és értünk szól, mert a világ ellenállást tanúsít, ezért mindég szükségünk van Jézus közbenjárására. Kulcsoljuk imára kezünket és kérjük a Vigasztaló Szentlelket, segítsen Jézus egyházában úgy élni, hogy tetteinkkel dicsőíthessük most és az örökkévalóságon át a mennyei Atyát.   

                    

„Íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig!” Mt 28,20.